Ahol a szél zúg és a nap nevet

Loket egy igencsak festői cseh városka. Főtere nagyon bájos gótikus és reneszánsz házaival.

Festői látvány az Ohre folyó kanyarulatában magasodó 13. századból származó vára. Sokáig börtönnek használták. A vár érdekessége még, hogy kedvenc James Bond filmünk egyik jelenetének színhelyét véltük felfedezni. Amikor másodszorra láttuk a filmet, egyszerre kiáltottunk fel, hiszen ez a varázslatos Loket vára. A Casino Royal fő színhelye egyébként is szívemcsücske hely, Montenegró, a kotori-öböl. Nem beszélve a Bond lányról…:DD

Platamonas  nevét  a  platánfáról kapta, várát a bizánci időkben építették a Thesszaloniki-Athén útvonal ellenőrzésére. Sokszög alakú védőfalaiból 8 bástya emelkedik ki. A fellegvár az erőd délnyugati oldalán található. Belső falairól gyönyörű kilátás minden irányba, a vár alatt elterülő homokos partú halászfalura, és a végtelen kék tengerre. Mögöttünk az Olümposz magasodik, az Istenek szigorú, néha érzelmes tekintetével. A vár udvarán kemence és kápolnamaradványok láthatók eredeti festéssel. A pörgős Nei Pori és Paralia helyett választottuk ezt a kellemes kis halászfalut az Olimposz tövében, a vár árnyékában. A szálloda tengerpartja idillien árnyas a pálmák alatti koktélozásra, frappézásra. Megpróbáltuk megélni minden megfoghatatlan pillanatát. Úsztunk a hullámokban, kagylót, tengeri csillagot, sünt gyűjtöttünk.  Szandált kezünkbe lóbálva sétáltunk a homokban a csillagok, a szivárvány alatt. Mégis volt, aki végigaludta a pálmák alatt a nappalokat és éjszakákat…..neki ezt jelentette...

A város főteréről lankás emelkedőn érünk el a királyi várig. Bejárat borostyánnal sűrűn befuttatva. A kastély egy visztula parti 228 méteres mészkőtömbön áll. Több mint 500 évig a 11.-16. században itt éltek a lengyel királyok. Az épületegyüttes hatalmas, itt található maga a kastély, a királyi székesegyház, a kincs és fegyvertár. Legrégebbi részei a 10. századból maradtak fenn. Az épületegyüttes így mai szemmel nézve már igencsak eklektikusra sikerült, megtalálható itt a román, gótika, reneszánsz, barokk, szinte valamennyi stílus elemei. Egy mondás szerint: „Itt minden kő hazánkra emlékeztet, ezért aki ide belép, Lengyelország részévé válik.” A kastély négy szárnya egy gyönyörű árkádos reneszánsz udvart ölel körbe. Az egyik legszebb reneszánsz épület Európában. Firenzei mesterek építették a 16. században. A kincsek közül ugyan megmaradt elég sok, nagy részét Kanadába menekítették a második világháborúban. Még így is gazdagságot láthattunk a királyi lakosztályokban. Hatalmas szőnyeggyűjteménnyel rendelkezett Zsigmond Ágost király. A 360 darabos goblein kollekciójából ma már csak 136 látható, amik így is tüneményesek. A kincstárban láthattuk a koronázási ékszereket, többek között azt az érdekes fűrészfogas kardot, amit a koronázások alkalmával használtak. A székesegyház gótikus, kapujánál egy őskori angyal csüng, évszázados babona szerint amíg ott van, nem eshet bántódása a katedrálisnak. Leglátványosabb része a reneszánsz Zsigmond kápolna, aranyozott kupola magasodik fölé. A Szent  Kereszt kápolna frskói bizánci és rutén stílusjegyei különleges látvány. A katedrálist koronázási és temetkezési helyül használták a lengyel uralkodók. A királyi síremlékek is nagyon változatosak, a szerénytől a túlcicomázottig, mindenfélét találtunk a kripta csendes útvesztőjében. Az uralkodókon kívül itt helyezték végső nyugalomra többek között Adam Mieczkieviczet is, de természetes sok magyar vonatkozású sírra is leltünk. Többek között Báthory István sírjára. De ez talán csak nekünk volt első látásra meglepő, hiszen lengyel király volt.

Valaha Magyarország leghíresebb aranybányavárosa volt. A kibányászott nemesfémből itt verték a pénzt is. A szépen csengő körmöci arany egész Európában megbecsült pénznek számított több mint fél évezreden keresztül. Károly Róbert szabad királyi jogot adott a városnak, amely egyedülállóan verte a dukátot a királyi kincstár számára. Itt állították fel elsőként a királyi bányakamarát, vezetője a bányagróf lett. Ekkor szerezték meg a dúsgazdag Thurzók, Fuggerek a kincstártól a kitermelés jogát. A 15. századból származik a települést körbe kerítő 12 méter magas kőből rakott városfal, amit kilenc torony és bástya erősített. A Vöröstoronyban lakott a hóhér, itt folytak a kínvallatások. A huszita háborúk során Griskától kértek segítséget az egri püspök, Rozgonyi Simon ellen, aki ostrom alá vette a várost. A város legmagasabb pontján áll az erődvár. A városnak festői teraszos fekvése van a Beszterce és a Körmöc folyócskák között. A főtér egységes gótikus polgárházai nagyon szépek, mint egy mesebeli városka, ma már, mintha egy középkorban játszódó filmnek a díszlete lenne. Az egyik házban lakott Mária királyné, II. Lajos felesége. Több házból lépcső vezet le a tárnákhoz. A múlt századra már annyira aláásták a várost, hogy sok házat le kellett bontani, megelőzvén a beomlást. Ma is látható a még mindig működő pénzverde. A főtérről fedett lépcső vezet a várba. Pici vár, de hiszen csak a belvárost kellett megvédeni. De azt minden erővel. Már nem hallani itt magyar szót. Németet is alig. „ A német bányászcsaládok rendre kihaltak,  helyüket a határszéli vármegyékből ideözönlő tótság foglalta el.” Olvashatjuk a múlt-múlt század eleji leírásban. Akkor még nem tudhatták, amit mi most már igen. A több évszázados felvidéki bányászkodás főszereplőit, a bölcs királyaink által behívott németeket a huszadik századi forgószél 1945-ben örökre elsodorta.

A városhoz kapcsolódó reggeli kávé sose feledteti az éjszakát. A túránk során vágytunk egy kis vadromantikára, egy kis sátrazásra. Ki is néztünk egy kempinget. Mire odaértünk rájöttünk, hogy a kemping már a múlté, csak a helye látszott még. Egye fene! Akkor legyen vadkemping a zúgó hegyi folyócska partján. A sátrazás külön élmény. Főleg két elméleti, nem gyakorlatias fiút koordinálni a sátorállításban.:D A hegyi levegőt a fenyők zizegtették. Kísérteties éjszaka volt.

Szent Lászlónak nagy a kultusza Székelyföldön. Katonáival többször megfordult Erdélyben, többször itt ütközött meg a kelet felől támadó betörő törzsekkel, kunokkal, besenyőkkel. Erdélyi jelenlétét, itt véghezvitt csodáit legendák őrzik.

Az egyik vesztes csata után a kunok üldözőbe vették László csapatait, Isten azonban a magyarok megsegítésére sietett. Hasonlóan, mint a bibliai Vörös-tenger kettéválása, a király alatt lévő szikla kettéhasadt. Szent László még éppen át tudott ugrani a szikla túloldalára, a kunok viszont belezuhantak a szakadékba, és mind egy szálig odavesztek. Így alakult ki a tordai hasadék, a néphit szerint az egyik sziklában még most is látható Szent László lovának patkónyoma.

Másik alkalommal Szent László katonái nagyon megszomjaztak, a környéken nem volt ivóvíz. Isten ismét megsegítette a királyt, lovának nyomában forrás fakadt. Ma ezt szent László forrásnak nevezik a hasadék közelében. icsokat Szent László pénzének nevezik az itt élő emberek. Amikor Szent László üldözte a kunokat, ravaszul aranypénzeket dobáltak a hátuk mögé. A katonái ahelyett, hogy üldözték volna tovább az ellenséget, kezdték kapzsin összeszedegetni az aranyat. A király ismét Istenhez fordult segítségért, aki az aranyakat kaviccsá változtatta.

Azt a jelenetet több templom freskója is megörökíti a környéken, amikor a betörő kunokkal csatázik a herceg. Hosszan üldöz egy magyar lányt elrabló kun vitézt. Már úgy tűnt, a herceg nem éri utol a kun lovast, a lány lerántotta lováról elrablóját, így László kardjával legyőzte.

A hasadék Erdély egyik legszebb természeti látnivalója. A meredek sziklahasadék néhol 200 méter magasan emelkedik fölénk. A hasadék egy víz által kivájt barlang beszakadásával jött létre. A sziklafalban kisebb-nagyobb barlangok is találhatók, menedéket nyújtva a betyároknak, megközelíthetetlensége miatt.

Nagyon kellemes túra volt, ami bosszantott, vagy inkább örömmel töltött el, a társaságból csak mi ketten csináltuk végig a túrát, a többiek különböző távoknál feladták. Na persze aki ki is gondolta, hogy papucsban, esetleg magasabb sarkú szandálban túrázik…

A monda szerint IV. Károly fedezte fel ezeket a gyógyforrásokat, itt az Eger folyó völgyében. Igen, nemcsak a városunkon folyik át egy Eger patak, hanem a mi Eger patakunk forrásától több mint 900 km-rel északnyugatra, egy másik, hosszabb, 316 km-es ilyen nevű folyó.

IV. Károly szarvast űzött, a kecses állat a szikláról a mélybe vetette magát, s eltűnt a meleg víz párafelhőjében. Hogy ez így történt-e? Talán. De az biztos, hogy a császár itt gyógyíttatta egy közeli csatában szerzett sebeit. Az első fürdő bódék már a 16. században itt álltak. Elhíresült neve Karlsbad, de akárhogy ismerjük, biztos, hogy a világ egyik legismertebb gyógyfürdőhelye. Nagyon sok híres személy kúrálta itt magát. Többek között Arany János, Goethe, Chopin.

A 34 ásványt tartalmazó gyógyvizet 12 forrás szolgáltatja. Az ásványok olyan nagy mértékben koncentrálódnak a vízben, hogy a vízbe állított virág néhány óra  alatt megkövesedik. A források fölött kutakból kóstolhatjuk meg a vizet. Csőrös kerámia köcsögöt tartogatva sétál mindenki, várva, hogy hűljön a borzalmas ízű gyógyvíz. Lehet, hogy érdemesebb a város másik híres gyógyitalát is kipróbálni, versenyeztetni őket. A Becherovka titkos recept szerint készült évszázadokig, majdnem megegyezik a gyógynövények száma a víz ásványi anyagával. Fahéjjal, ánizzsal bolondítják, de ezt se könnyű szívvel mondanám jó ízűnek.

A folyó parján impozáns szállodák sorakoznak A Fehér Oroszlánban Metternich tartott konferenciát, a Thermal-gyógyszállodában a híres filmfesztivált rendezik.

Még a kettéosztott Berlinben jártam. A nagyon éles elméjű nép fantasztikus eszméjének hatására kettéosztott Berlinben. A nép hatására, amely szabadságnak hazudta a rögeszméjében a rabságot. Hatalmába kerítette, rákényszerítette téves ideológiáját több népre is. A körülmények kezükre játszottak. Lázadó tizenévesként el kellett fogadnunk, örülnünk, hogy ez milyen tökéletes. A kor építőjellegű mentalitásával összhangban dolgozni, építeni mentünk a nagy-nagy szocializmust, a megkeresett márkáinkból pedig egy nagy csavargást tettünk az ország keleti részében. Osztályunk nagy kalandja volt, lesz megint téma szeptemberben…Hogy Berlin fölött milyen az ég, az igazi ég, csak a tv-toronyból tudtuk meg. Berlin fölött akkor is egységes az ég. Hosszú sorban állás után jutottunk a csúcsra, innen nem tudták eltakarni előlünk a szerencsésebb földrajzi helyzetben, nyugatabbra fekvő városrészeket sem. Innen látható volt a híres Tiergarten, ami egykor erdős terület volt, a választófejedelmek vadászterülete. Több filmben is szerepel helyszínként, talán emlékeztetőül, mekkora károkat szenvedett. Maga a torony Berlin egyik jelképévé is vált. Talán ott kezdődött a mindenhol kávézni, kávéval, a kávé ízével emlékezni szokásom. Azokkal a kávékkal, azoknak az ízével, azokra a helyekre emlékezni. Minden városnak más ízű emléke marad. De hát emlékezetessé kellett tenni azt a sweet sixteen-t. Amíg körbeforgott a terasz szürcsöltük a kellemesnek nem mondható német hosszú kávét. A torony az egyik legismertebb téren magasodik 365 méter magasba. Az egykor Ökörpiacot Sándor cár látogatásának tiszteletére nevezték el Alexander Platznak. Amikor ott jártunk szocialista realista épületek, szökőkutak vették körbe, a végeláthatatlan tér monumentalitása volt lenyűgöző. Talán, azóta átépítették, rá se ismernék. A kiemelkedő látványos épület a Rotes Rathaus (Vörös városháza)-naná, hogy vörös!. Na de a színe, az csak a sors fintora. Amikor vörös téglából építették, nem tudhatták, hogy majd az itt uralkodó politikusok beállítottságának színét is aktualizálja. Berlin fő városháza volt. A 19. században épült, az olasz reneszánsz közintézmények mintájára. Tornya viszont francia katedrálisok tornyára emlékezetet. A homlokzaton körbefut az a dombormű, amit a helyiek kő krónikának neveznek, és a város jelentős eseményeit ábrázolja. A város kettéosztása után a nyugati városrészt Schöneberg városrész városházájából irányították, ahol Kennedy hírhedt „Ich bin ein Berliner.” mondata is elhangzott.

Berlinben nem szabad kihagyni egy melankólikus sétát az Unter den Lindenen. Hársfa ágak csendes árnyán. Vogelweide biztos nem ezekre a fákra gondolt, de azóta is kedvencem a hárs illata. Nincs annál mámorosabb illat számomra. Régen ez az út vezetett a királyi vadászterületekig. Az 1600-as években négy sor hársfával szegélyezték, innen ered a neve.

A séta közben kitérőt tettünk a keleti Parlament felé, ahol éppen az aktuális olasz miniszterelnököt, Bettino Craxit fogadták. Az olaszok akkoriban egy kicsit kilengve balra hajoltak. Fura volt Berlinben pont egy olasz miniszterelnök fogadását látni. Kísérteties.

A Parlament épülete egyébként nyomott nem hagyott bennem, jellegtelen szocreál építmény. A széles út a Brandenburgi kapuhoz vezet. Szégyenszemre ott a fal, szögesdrót körülötte. A fegyveres őrök védik a város keleti részét, nehogy a szabadság szelleme átjusson a falakon. Legszivesebben fricskát mutattunk volna nekik, de csak reméltük, kényszerből, és nem meggyőződésből strichelnek ott. Bár ki tudja, mennyire dolgozták át gondolkozásukat. A kapu is az egyik jelképe a városnak. Ott, a lábánál csak álmodtunk, hogy egyszer a földdel lesz egyenlő a fal, újra egy város. Legmerészebb álmunk, már kimondtuk is, az Európai Egyesült Államok. Látomásunk volt az akkor? A velünk lévő görög istenre emlékeztető töri tanárunk velünk tartott víziónkban. A kaput az Akropolisz bejáratának mintájára építették. Az őrök és vámtisztek által használt pavilon keretezi a hatalmas ötnyílású kaput. Az egész kaput a Quadriga egy hatalmas szobor koronázza meg, ami a győzelem szimbóluma lett itt. 1989-ben  omlott csak le a hírhedt fal. Pár évvel előtte kívántuk, bárcsak ne lenne ott.

A szemnek nem tudtak ellenzőt építeni, innen, keletről is láttuk a Reichstag épületét. A német parlament elhelyezésére épült. 1933-ban leégett a nagyterme, majd pár évvel később Európa és a világ borult lángba. Csak 1990-ben kapta vissza eredeti funkcióját, az első egyesített Bundestag itt ülésezhetett. A felújítás során Párizst követve, bár nem piramist, de egy üvegkupolát építettek hozzá. Sajnálom, hogy nem láttunk akkor az épület jövőjébe, csak a szomorú múltjába. Kis kitérőt tettünk a Bebel térre is. 1933-ban itt égettek el több tízezer könyvet. „Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is meg fognak égetni.” Heine prófétaként látott a jövőbe a múlton keresztül.

A viszonylag közelmúltból a régmúltba is elröpített Berlin. A Pergamon Múzeumban egy oroszlánnak az oroszlánnapon látnia kellett Babilon oroszlános kapuját. Azt az aranyat és sem lehet, hiába kísérli meg bárki. Az Istar kapu eredeti égetett tégla kapuja, és a hozzá vezető utca részlet elbódított. Varázslat volt átjutni a Milétoszi kapun, ami az ókori egykori város főterére vezetett. Jártunk egy ie. 12. századból fennmaradt asszír palotában.

Berlin olyan város, ahová vissza lehet vágyni. Egyre többször gondolok, vágyódom utána. Úgy érzem, ott még kell lenni dolgomnak.

Erdőtelek neve Mikszáth Különös házasság című regényéből ismert Buttler János gróf kapcsán vált ismertté. Ezt a kastélyt adományozza gavallér módjára a névleges feleségének, akit kényszerített házasságkötéssel vett feleségül. Maga az épület copfstílusú elég romos állapotban van, mint évekig az egri házuk volt. Már az az épület volt a város szégyenfoltja. De nem is a kastély, ami nem is látogatható, hanem az arborétumnak kialakított parkja érdekes. A háromhektáros kert példásan karban van tartva. Az arborétumot egy Kovács József nevezetű sebészorvos hozta létre, számos különlegessége van a több mint 700 fajta fagyűjteményében. A kastély egy elárverezés következtében került az orvos, és családja tulajdonába. A kert különlegessége a szillevelű gumifa, az országban található legnagyobb boróka, az ezüsttörzsű kínai fenyő. Maga a kert is pompásan van komponálva, bár az 1945 utáni államosítás, és a dilettánsok sokat ártottak a szépségének. A kert közepén egy kedves tó nyújt még nagyobb látványosságot. Ez az angolparki elvárásoknak megfelelően vízi élővilágot mutat be. Kellemes szeptember eleji túránk volt az isten háta mögött. Legalábbis azt éreztük, hogy abban a faluban vagyunk, ami már a térképről is lekerült.

Prága régi főtere volt az Óváros tér. A középkorban itt keresztezték egymást a fő utak, Európa egyik legfontosabb piac terévé vált. Véres események színhelye volt, több huszita vezetőt itt végeztek ki. Egy kövekből kirakott pallos is arra utal, hogy a fehérhegyi felkelés után itt fejezték le a Habsburg ellenes vezetőket. A csehek itt választották királyukká Podjebrad Györgyöt, Mátyás apósát, az egyetlen huszita királyt.1918-ban itt akartak a csehek tüntetésükkel szocialista államot, amit rémálomként 1948-ban Gottwald beszédében építeni is kezdett.A térre a lőportornyon keresztül haladva jutottunk el, hajdanán 13 ilyen kapu vette körbe Prágát. A monda szerint, ahányszor átmegy alatta egy szűz lány leesik egy-egy darabkája. Ha pedig nagykorú szűz megy át alatta, összedől a torony. Több mint 500 év óta áll a torony.:P

A téren a husziták csillogó tornyú temploma áll. Mintha csillagok ragyogtak volna a gótikus égbenyúló tornyokon. Szembeötlő, hogy nem egyformák. A hagyomány szerint testvérek építették egymással versengve, de az egyik csalt közülük. A csalót a másik leszúrta dühében.

A tér fő látványossága a zenélő óra volt, az Orloj. 1410 óta működik, és ejt ámulatba mindenkit, aki arra jár. Az apostolokat minden órában egy csontváz, a Halál jelképe hívja sétára. Egyik kezében harangot tart, a másikban homokórát. A harangszóra az ablakok kinyílnak, és az apostolok kinéznek rajta, az utolsó után a kakas kukorékol. Közben egy török figura folyamatosan a fejét rázza.

Egy kellemes sörözőben, ami a Kehely után talán a legnevesebb Prágában pihentünk. Zsúfolásig megtelt, hiszen mindenki kíváncsi a hangulatára, és a feledhetetlen komló ízre. A Szent Tamásban már több mint 600 éve kezdték az ágoston rendi szerzetesek a sörfőzést. Külön érdekessége, hogy barna sör, de akár feketének is hívhatnák. Feketesör kávéval…Sokkal magasabb az alkohol tartalma, mint a megszokottnak, és a korsó nem fél liter. A 19. század irodalmi életének központja volt.

Szász-Svájc gyönyörű vad vidék. Az Elba vágta ezt a hasadékot a Lausitz hegységbe. Bizarr sziklaalakzatok találhatók, amiket függő gyaloghidakkal közelíthetünk meg. A homokkősziklák 70 méter körüli magasak. Ezekről olyan pazar kilátás nyílik, amit sose feledünk.

Oly nehéz, túl nehéz
Gyökerek nélkül fának lenni,
Ágak nélkül égig érni."

Ez az egyik kedvenc fotóm...

Drezda és a cseh határ között vagyunk valahol,ahol az Elba bal partján a folyó kanyarulatának kiugró helyén áll ez az erődítmény. Egész éjszaka zakatoltak a vonat kerekei. Aludni nem tudtunk, végig dorbézoltuk az egész utat. A hajnal meseszép tájon ért minket, a felkelő nap sugarai vörösre festették az Elbát.Az Elbától nyugatra száguldott a vonatunk. Pár nap múlva visszatértünk e csodás helyre. A kísérteties fellegek és a nyári zimankó miatt sose feledem.Königstein erődítményét semmiképpen nem hagyhattuk ki. A vár csodálatos harmóniában van a gyönyörű tájjal, a déli várfal tövéből úgy tűnt fel nekünk, mintha a fal a szikla folytatása lenne, nem egy különálló építmény. Egy gyalogúton lehetett felsétálni a bejáratig. Ez több kapun keresztül és egy függőhídon át kb 50 m szintkülönbség legyőzés után a kaszárnya közepére visz fel. Az erőd maga kb. 10 ha-on terül el egy homokkő sziklán. Ennek legyalulták a tetejét és egy hatalmas erődrendszert építettek ki. Körbe lehet, és érdemes is gyalogolni az erőd várfalán. A várfalon körbe több gyönyörű torony is magasodik, amelyekből szebbnél szebb kilátás nyílik a festői tájra. A kilátás egyszerűen lenyűgöző. A terület egy része erdő, így napos időben, árnyékban is sétálhattunk volna, mi azonban éjszakát igéző felhőben jártunk ott. Königstein vára már a XII. sz.-ban mint Novum castrum szerepelt. A XV. Század elejéig a cseh királyoké volt, majd a meisseni őrgrófoké. 1500-ban elzálogosították, azután Szakállas György kiváltotta. Innentől kezdve a szász hercegeké, amely zivataros időkben menedékhelyül, a legbiztonságosabb erődként szolgált. A családi kincstárat is ide menekítették. Számos államfogoly is Königstein várában ülte le büntetését. Itt raboskodott Johann Friedrich Böttger, a porcelán feltalálója, Mihail Bakunyin, az orosz anarchista, illetve rengeteg magas rangú katona is.1849-ben II. Frigyes Ágost minisztereivel ide menekült. A vár a bevehetetlenség hírében áll, bár igazán kemény ostromot soha nem kellett kiállania.

Ritkán nézünk a tévében filmet, egyik este mégis ezt tettük, és közben mesélt, mesélt Cornwallról, Tintagelről, az Atlanti óceán parti városról, ahol Artúr feltételezett vára Camelot maradványai, falai láthatók. Én pedig sóvárogtam a végtelennek tűnő óceán és a lovag után. A városka érdekessége még a templom, amelynek nagy könyvében az elvetéltek és halva születettek nevei szerepelnek. Nem lapozott bele, pedig…

Pethő Gábor Tátika várurának lányának, mire felnőtt, lebénult a lába. Egy meghűlés után nem tudta többé mozgatni lábát. Ezt nem tudta senki, csak Rezi várának ura, Sándor, aki a legjobb barátjának a fia volt. De őt sem akarta beengedni lányához, a szomorú feketeszemű aranyszőke Klárikához, csak miután bevallotta, hogy évek óta szerelmes belé. Egy badacsonyi szüreti bálon szerettek egymásba. A látogatás óta azon törte a fejét a fiú, hogy segíthetne Klárin. Egyszer egy cigányasszony került az útjába, aki azt mondta, Keszthelyen túl vagy egy tó, amelynek vize minden nyavalyát meggyógyít. Kezében csodálatos szirmú fehér virágok voltak, amilyet még nem látott. A cigányasszony elvitte Sándort a titokzatos tóhoz, amit áthatolhatatlan sűrű köd tett még sejtelmesebbé. A levegőnek nehéz, kénes szaga volt, a cigányasszony forró iszapot merített, megmutatta miként kell vele gyógyítani a mozdulatlan lábat. A víz, a hévízi tó vize valóban csodát tett, négy hét múlva már a saját lábán ment fel a vár emeletére Klárika kisasszony. S nem volt már akadálya sem, hogy megtartsák az esküvőt.

A vár az országos kéktúra útvonalának egyik pontja, egy 427 méteres meredek hegy tetején. A romokról nagyon szép a kilátás a Balaton felvidékre, a Keszthelyi öbölre, a fák lombjai között a szomszédos Tátika várára. A vár alatti hegy oldalában található barlangok nyílásából tört fel először a hévízi tó vize.

Érdekesnek találtuk ugyan, hogy minden rezi várúrfit Sándornak hívtak, és mind egy szomszédvár, Tátika várkisasszonyát szerette...:-O

Hazai egyik szerelmem a Balaton-felvidék a váraival. Egyik legkedvesebb helyünk Tátika volt.

A vár úrnője Czudar Judit volt, egy szép özvegy, aki Szentgróton vigadozott abban a reményben, hogy talál magának egy férfit, aki megédesíti a bús özvegységét. Mostohalánya a szép várkisasszony, Szánthó Manci beleszeretett Rezy Sándorba, aki viszont szerette, el is jegyezték egymást, amikor hadba szólították. Zsigmond király szolgálatába került, ám a csapodár Borbála királyné szemet vetett rá.

Judit egy cseh deáknak ígérte kezét, ha az mostohalányát, a mindig szép és kedves Mancit megöli. Karácsonykor Judit rávette Mancit, hogy egy közeli meredek sziklán álló kápolna menjenek imádkozni. Valamikor egy Lázár nevű remete élt ott, de Judit megölette. Azóta kísértett a szelleme, legalábbis a gyilkosai ezt állították. Pongrác, a szolga előre ment, hogy majd a kápolnában remetének öltözve a lány gyilkosa legyen. Hirtelen elé toppant egy olyan alak, mint Lázár, és Pongrác ijedtében minden bűnös tervét bevallotta a kísértetnek. A remete bezárta őt, és ő maga elvonult a kápolna egyik szegletébe. Amikor Judit és a deák megjelent, a remete, aki valójában Rezy Sándor volt, a szikláról a mélybe lökte a gyilkosságra készülőket. Az ájult lányt a vár kapujáig ölben vitte. A lány megmentőjéről azt hitte, hogy gyilkos, de Sándor elmondta neki, mi az igazság.

Sándor és Pongrác Rómába zarándokolt, hogy bűneikért vezekeljenek. Mire visszatért, Manci a veszprémi kolostor apácája lett. Sándor egy törökök elleni csatában lelte halálát, Pongrác valódi remete lett a Bakonyban.

A vár egy 413 méteres bazalthegyen omladozik, ma már csak elenyésző romja látható, a palota egyik fala még mászható is. Árnyas meredek ősbükkös felvezető úton értük el a várat, a kilátás azonban mindenért kárpótolt.

A régi hagyomány szerint, élt ezen a vidéken egy Bebek nevű juhász, akinek a kutyája kincset talált. A kincset elvitte a királyhoz, és annyit kért érte, hogy felépíthessen hét juhaklot. Ezek közé tartozott többek között Krasznahorka, Torna vára mellett Szádvár is. Építése sok vesződséggel járt. Először a szomszéd hegyen akarták felépíteni, de amit nappal felépítettek, azt éjjel az ördögök áthordták Szád hegyére. Bebek belátta, hogy Szád hegyén kell felépíteni a várat. Az Óvár hegyén is láthatók még ma is vár falának nyomai. Az ördögök ezután derekasan nekiláttak a vár építéséhez, ők vájták a sziklába a vér mély kútját, és azt az alagutat is, amely a legenda szerint összekötötte a hét aklot, várat, többek között Krasznahorkával is. Bebeket nem is érték utol sosem. Az alagutakon közlekedve hol itt, hol ott bukkant fel. Egy csaknem százesztendős asszony beszélte időszámításom előtt 7-ben, hogy kislány korában a faluban járt egy vak koldus, aki szerint valaha egy barátjával a falba rejtette a kincset. S azért vakították meg, hogy soha ne tudja megtalálni. Ott van elásva a kincs, ahová a nap süt Szent János reggelén. Az öregasszony szerint fiatalasszony korában, amikor füvet sarlózott a vár tövében, megnyílt előtte hirtelen egy ajtó, azon belépve három láda kincset látott meg. Gyorsan teleszedte kötényét, de a harmadik ládában, egy szájában kulcsot tartó kígyót látott, amitől megijedt, és elszaladt. Másnap elment a férjével, de kincs helyett csak mohás köveket találtak. Egy másik falubeli ember egy üst kincset talált, szekérrel el is ment érte, de hazafelé meghalt, a lovak is megdöglöttek, az üstben lévő kincs pedig földdé változott. A várat erdővel benőtt hűs úton közelítettük meg, romjai még mindig jelentősen terjedelmesek. A közelben a Kárpát-medence egyik leglátványosabb, talán a legszebb szurdokvölgyében túráztunk. Ötcsillagos turisztikai látnivaló, sokkal vadregényesebb, mint a nagyobb menedzselést kapott Tordai hasadék. Jobb lett volna azt előbb látni, akkor jobban tetszett volna. A völgy barlangok beszakadásából jött létre, a Blatnica patak völgyében 3 km hosszan. A sziklafalak 300-400 méter magasságban tornyosodnak.

„ A városokat úgy kellene leírni, mint egy gondolatot, vagy érzés emlékét. …egy város mindenekfelett egy gondolat, mely nem fér el egy telekkönyvben.” (M.S.)

"Soha nem számít, hol vagyunk...Egy nagyvárosban, egy egzotikus szigeten, vagy akár a sivatag közepén. Csak az számít, hogy a lelkünk otthon érezze magát..."

 

A tér és idő-az emberiség által elfoglalt két dimenzió-szoros kapcsolatban áll egymással.   " A táj a személyes és törzsi történelem látható eleme." ...egy hely, akár egy időgép, képes arra, hogy visszarepítsen minket régmúlt időkbe. " Bár az ember talán tényleg nem képes arra, hogy visszamenjen az időben, de a szerelem, vagy egy bűncselekmény, vagy a boldogság színhelyére visszatérhet; a helyek megmaradnak, csak ezeket birtokolhatjuk, csak ezek örök életűek." 

Minek utaznék, mikor helyben is tudok idegen lenni?

 

"Száműzött vagy-e vándor
Vagy ártatlan utazó.
Miért nem tudhatod azt meg,
Hogy hol a jó . "

 

 Utazásunk célja legfőképpen nem az, hogy új helyeket fedezzünk fel, hanem hogy új szemmel lássuk a világot.

Szinte soha nem a legrövidebb utat választottuk, ha akadt érdekesebb kerülő út is, a kerülőutakon felfedezett sok kis aprósággal együtt.

 

"Egyeseket idősebb korban keríti hatalmába az utazási láz. Mások lázasan születnek."

Lázasan születtem. Annak ellenére, hogy egetverően egzotikus és különleges nagyon távoli utazásokban nem volt részem, a közeli helyeket is különlegesnek és egzotikusnak éltem meg. Sok év utazásait öleli át a térben és időben cikázó útinaplóm.