Szerelmem, Visegrad-Na Drini cuprija

"… a levegő tele volt az érett dinnye, és pörkölt kávé illatával.  A napveréstől még meleg, vízzel megöntözött és jól fölsöpört nagy kőkockákról puhán és illatosan áradt a kapu különös lehelete, gondtalanságba, tétlen ábrándozásba ragadta az embereket.  A nappal és az éjszaka közötti pillanatok. A nap már lenyugodott, de odafönn a Moljevnik fölött még nem jelentkezett ama fénylő nagy csillag.  Ezekben a pillanatokban, amikor a legközönségesebb dolgok is látomásszerűek, teli nagysággal, félelemmel és különös jelentéssel…"

 

A hidat 1571-77 között a közelben született Mehmed Sokolovic pasa építette. Fenséges látvány. Amikor olvastam Andric regényét, arra gondoltam, addig nem halhatok meg, amíg ezt a hidat nem látom. Láttam. Már meghalhatok. A híd közepén van a kapu. Egyik oldalán a sofa, a másikon egy oszlop, dicsőítő szavakkal. A híd 11 lyukból áll, ebből a legkisebb a szárazföldön, a folyó jobb, keresztény partján. A bal, muzulmán városrészben egy kőhan is állt, a kereskedők szálláshelyeként szolgált, ez már ma nem látható.