Történelmi tanulmányaink alapján IV. Béla 1242-ben a tatárok elől Trogírig menekült. Kicsit tovább, Klis várába. Mária királynét vegyes érzelmek kötik a várhoz. Ebben a várban halt meg két hajadon leánya, akiket Splitben, a szent Domnius székesegyházban temettek el. Ma is látható dísztelen szarkofágjuk. A bánat mellet öröm és érte a királyi családot. Ebben a várban született leányuk 1242. január 27.-én, akit a mai napig Klisszai Szent Margitnak neveznek. A szeretet példaképé vált. Margitot szülei a tatárok elleni vereség miatt felajánlották Magyarországért. Szűzi fogadalmat tett, amit soha nem szegett meg, nem vont vissza. Holtteste halála után nem indult oszlásnak, rózsaillatot árasztott.
A vár épségben áll, még a múlt században is hadászati célokat szolgált. Épületei, kaszárnyái, a szent Vid kápolna látogatható. Látogatható lenne. Ott jártunkkor nekünk nyitották ki a várat. Azt mondták, kevés az érdeklődő. Sokan nem is hallottak róla, csodálkoztak is, hogy nem véletlenül járunk ott, ahol a madár se jár. Sajnos….Magas sziklán áll, falairól mesés kilátás nyílik a hét kastély öblére, és Splitre.
A becsei vár falait, ami a folyó jobb partján állt valaha a Tisza rég elöntötte, a régi városközpont is rég föld alá került. A török tulajdona volt, majd később lakatlanná vált, a Tisza szabályozásakor a térképről is eltűnt. A város majd két évszázadon át központi szerepet töltött be. 
A zsilipszerkezetet maga Eiffel tervezte. Miután az uszodát megnéztük, emlékeztünk egy
Horrorfilmbeli eseményekről lett híres Csejte vára, vérben fürdő asszonya, Báthory Erzsébet tette hírhedtté. A csejtei vár úrnőjét az 1600-as években szörnyű vád alá vonták, mely szerint súlyos nemi eltévelyedettként szadista kéjgyilkosságok sorozatát követte el. A grófnő koncepciós per áldozata lett, aminek hátterében birtokharc húzódott. A korabeli legendák, igazából koholt vádak alapján, egyik alkalommal a hiú Báthory Erzsébet feldühödött ügyetlen fésülő szolgálólányára, dühében úgy pofon vágta, hogy eleredt az orrából a vér, pár cseppje az úrnő kezére hullott. Amikor letörölte, azt tapasztalta, hogy azon a helyen üdébb, rózsásabb lett a bőre. A jelenség láttán arra gondolt, hogy ha már pár csepp vér is ilyen csodálatos hatást tett, mekkorát tehet egy kádnyi vér, ha abban megfürdik? Azonnal megöletett annyi ifjú szolgálólányt, hogy azok vérével megtölthesse fürdődézsáját. 
Amíg a vérben fürdött, azon morfondírozott, hogy kötelessége tetszeni az urának, a legszebbnek kell lennie, hogy szeresse. A szolgálóktól kínzással kicsikart vallomások szerint százakat öletett meg a szadista várúrnő, kit, mikor rájöttek tetteire, saját várában zárták börtönbe. Viszonylag rövid ideig, három évig tartott a fogsága, mivel elvonták tőle az embervért, így nem maradhatott életben. 
A kotori-öböl sok nevezetes városa között szinte névtelenül bújik meg ez a kis ékszerdobozra emlékeztető városka a 837 méteres Sveti Ilija hegy lábánál. Évszázadokig hatalmas stratégiai jelentősége volt, ékes paloták templomok hirdetik egykori gazdagságát. Ma már ezek közül sok romos állapotban van, amit borostyán, és vadszőlő borít el. A 14. században jelentős hajógyára, majd nemzetközi hírnévre szert tevő hajós iskolája volt. Maga Nagy Péter cár is több nemes ifjút küldött ide tanulni. A város a 18. században élte virágkorát, akkor épültek előkelő palotái. A törökök többször próbálták bevenni, eredménytelenül. A kalózok támadásainak mindig ellen állt. A Szent Miklós templom harangtornya Montenegró legmagasabb templomtornya, amelyért a város hatalmas összeget fizetett. Ez a torony a város jelképévé vált. Hajóra várva több időt töltöttünk el itt a tervezettnél. Természetesen örömmel töltött el, lenyűgözött a városka hangulata, a vallások és kultúra keveredése.
Az egyik legrégebbi református templomunk ez. Élményt jelent a templom a maga egyszerűségében. Szép az erődtemplom tornya, és templombelső még árpádkori freskói. A templom mellet van a falu másik nevezetessége, amely egyedülálló, és határainkon túl is ismertté lett a magyarul beszélők körében. Az első, teljes, magyar nyelvű biblia, amelyet itt nyomtattak 1590-ben. Károlyi Gáspár gönci prédikátor fordította le, róla nevezik Károlyi-Bibliának is. 
A kézirat lapjait Szenczi Molnár Albert hozta-vitte Gönc és Vizsoly között.
Erdei szerpentinen értük el a 637 méteres magasságban lévő Vág menti várat. A falak követik a sziklafelszín szabálytalanságát, jól elkülönül a külső és belső vár. Viszonylag jó állapotban vannak a lakótornyok, amelynek egyik ablakmélyedésében hűsölve gyönyörködtünk a tájban. A külső vár udvarában még egy forrás is van, védelmére még bástyát is építettek. A várnak ezen túl több öt, négyszögletű bástyája is épen maradt.
Érdekes jelentése van a város nevének. A szük völgyben elterülő szorost gyakran burkolta ködtakaró. Erre emlékszik a név. 1878-ban egy véres csata zajlott a közelében a török és császári seregek között. 
Kik emelték, kik küzdtek érte s kik bírták és vesztették el, – neveiket elhordta a keleti feledékenység szele, mely lassan bontogatva röpköd falai körül. Alapjai talán a római időkből származik, Hunyadi Mátyás idején megerősítették, majd a törökök átépítése után a 18. századra végleges formáját elérte. A várban magasodik a bosnyák városokra oly jellemző óratorony, amelyet a sötétben magas bástyatoronynak véltünk. Itt már rutinosan értettük az iszlám vallási helyeket. Meg tudtuk különböztetni a dzsámit a mecsettől. A mecset maga a templom, a dzsámi a magasabb rangú imahely, összefoglaló neve
A tatárok elől menekülő környékbeli lakosok a templomba zárkóztak be öreg papjukkal együtt. A tatárok szabad elvonulást, bántatlanságot ígértek, de amikor kinyitották a templom kapuját, mindenkit foglyul ejtettek. Mindenkit felhurcoltak a hegyre, hogy onnan lökjék a karókkal ellátott szakadékba, hogy még nagyobb legyen a kínja a zuhanóknak. Másodiknak az öreg papot lökték le, akit egy bokor egy kiálló sziklán nem engedett tovább zuhanni. A vár építésekor azt terjesztették, hogy a várat csak az tudja bevenni, aki repülni tud.
Thurzó korán özvegy lett. A néphit szerint Thurzó a várban ásatta el kincseit, ami még ma is kincskeresőket csábít a romokhoz. 
II Kilit püspök-az Aranybulla megfogalmazója- által 1232-ben alapított ciszterci monostor máig épen maradt román stílusú temploma messze földön nevezetes látogatási célpontként ismert. Torony nélküli, háromhajós, keresztházas bazilika homlokzatán félköríves bélletes kapu látható. Hajdani pogány kultikus központ mellé épült.1241. április 11.-én IV. Béla Muhiból az erdő rengetegen keresztül menekült üldözői elől, s a Bél-kő alatti monostornál megütközött a patak völgyben felhatoló tatárokkal. 
Állítólag 7 millió köbméter hiányzik a hegyből.
Thurzó Ferenc, a szomszédos Lietava megözvegyült ura elnyerte Hricsó ugyancsak özvegy úrnőjének kegyét. Az idősebb várúrnő házasság helyet fiává fogadta Thurzót. A férfi ezt nem akarta tudomásul venni, tömlöcbe vetette jótevőjét. Másnap azt tette hírré, hogy az úrnőn dühöngő őrület lett úrrá, és gyógyulásáig zárt helyen kell őrizni. A nő tehetetlenségében megátkozta a várat, ettől kezdve szellemek lepték el, a várlakókon pedig a félelem lett úrrá. Egyszer egy szerzetes jelent meg a kapu előtt, és mindenki füle hallatára Thurzó fejére olvasta bűneit. Az igaz szavakért kidobták a várból. A szerzetes azonban nap, mint nap visszajárt, hogy elmondja az úr gaztettét. Ekkor a Csonttoronyba záratta, ahol éhen halt. Szörnyű éhhalála után a kapu előtti egyik szikla fenyegető baráttá alakult. Hiába zúzatta szét, másnap még fenyegetőbben állt ott. Végül az özvegy szabadon engedését rendelte el. Ezzel azonban már elkésett, a vár úrnője már nem élt. A falakról csodás a kilátás a Vág völgyére. A romokat ugyan már benőtték a bokrok, de kivehető a várudvar körül a lakótorony és a palota maradványa. 
Sztrecsénnyel szemben, a majdnem függőleges pengekeskeny gerincen állnak Óvár romjai. Egy csonka torony meredezik a szikla szélén, szédítő magasságban. Remegve közelítjük meg, kísérteties, mintha még most is zordon lavagok járnának erős falai között. Valamikor vámhely volt a szoros fölött. 
A romok közül gyönyörű kilátás nyílik a meredek hegyoldal alatt hömpölygő Vágra és kanyarulatára. A vihar ott jártunkkor éji sötétségbe borította a környéket, kísérteties hangokat hallatva. Talán Zsófia szólt hozzánk…
Az ország legöregebb erdei vasútja közlekedik Pálháza és Rostalló között a Zemplénben. 1888-ban építtette Károlyi gróf fűrészmalmától a kőkapui vadászkastélyáig. Fő feladata volt a kitermelt fát a fűrészmalomba szállítani. A vasúti pálya Kőkaputól végig lejtett, 21%-os lejtése van, lovakkal vontatták fel a kocsikat, lefelé pedig a rakomány és önsúly gravitációja volt a mozgató energia. Csupán fékezni kellett. Akkor lóüzemű görpályának nevezték. 1903-ban a kastély alatt alagutat építettek, ezzel Rostallóig vezették a vonalat a Kemence patak völgyében. A patakot felduzzasztva egy alig két méter mély 250 m hosszú pisztrángos tavat hoztak létre. A közelben található az ország egyetlen perlit bányája, a mai modern építészet egyik legfontosabb nyersanyaga. A perlit a vulkáni kőzet üveges, gyöngyszerű változata. Nagyjából 5 % vizet tartalmaz, ez teszi lehetővé, hogy hevítés során 10-20 szorosra duzzad térfogata. 