Ahol a szél zúg és a nap nevet

Bolyongások térben és időben

Friss topikok

  • meridián: Kalandos úton a híres drinai hídhoz. (2012.01.19. 15:05) Mokra Gora
  • meridián: Tárnák mélyén szörnyek, gnómok és "bányarém" is. (2012.01.16. 17:06) Wieliczka
  • meridián: Legészakibb török vár, bús legendája. (2011.12.18. 12:59) Fülek
  • meridián: Fata szomorú és végzetes napja. (2011.12.05. 07:37) Visegrad
  • meridián: Minden változik - az élet véges - csak a híd örök, s alatta a gyors vizű folyó. (2011.12.05. 07:27) Visegrad

Naptár

augusztus 2011
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Címkék

2011.08.31. 21:19 Álompille (törölt)

Berlin/Friedrichstraße

Berlin 3 és fél km-es sugárútja, amely a 20-as években a főváros vigalmi negyedének számított. Legendás bárjai, kávéházai, varietéi,  színházai tették vonzóvá. A világháború után az utca kettéosztásra került a fal által. Északi része Kelet-Berlinhez, déli része Nyugat-Berlinhez tartozott. A kettéosztott város máig híres, hírhedt pontja a határátkelőkely, amely máig fennáll momentóként. Checkpoint Charlieként ma vonzó zarándokhely. A határátkelő bódé előtt ma is barikádként egymásra pakolt homokzsákok, és a kereszteződésben a szektorhatárokat jelző táblák magasodnak. A Fal fennállása alatt többen próbáltak átszökni a nyugati városrészbe. A kisérletezők fantáziája határtalan volt. Volt aki hőlégbalonnal, vagy mini búvárhajóval próbálkozott. A 6-os metróval jutottunk oda, átszállóhelyül a híres Friedrichstraße-i vasút, városi vasút S-Bahn megálló szolgált. Erről a vasútállomásról kellemetlen emlékek jutnak az ittélő idősebb, középkorú lakosságnak az eszébe. A Fal fenállása idején pont a határon állt. Bonyolult labirintusokon keresztül kellett a berlinieknek végigmenniük, hogy ne találkozhassanak a másik oldalon lakókkal. Akkoriban két önálló pályaudvar létezett itt, egymás mellett, külön sínekkel, bejáratokkal. A kettő között húzódott a  betonfal és vaskerítés. Csak a szigorú ellenőrzések után volt lehetőség a kocsikba beszállni. A nyugatiakat egy napra átengedték, hogy lássák keleti rokonaikat. De éjfélkor lejárt a látogatás ideje. A családtagok a a pályaudvar melletti ellenőrző csarnokban búcsúztak egymástól, azóta is Tränenpalastnak, Könnyek palotájának hívják. Mára már teljesen felújították, az egykori félelmet keltő ellenőrzőpontokat eltűntették.

 

Szólj hozzá!


2011.08.30. 07:03 Álompille (törölt)

Berlin/Zoo

Amikor a berlini állatkertet valaha is tervbe vettem, mindenképpen szerettem volna Knuttal, a születésétől világkedvenc jegesmedvével találkozni. Knut nem várt meg minket, télen egy baleset, és betegség következtében elpusztult. Európa legnagyobb és legrégibb állatkertjeként tarják nyilván. Az egykori császári vadasparkból,  a Tiergartenből alakították ki Humbold unszolására 1844-ben. 1400 állatfaj kapott helyet ebben az egykor kastélykertnek épített parkban. A kertben szobrokat is találhatunk állatokról, legérdekesebb talán annak a vízilónak a szobra, aki 1943-ban született itt az állatkertben, túlélte a világháborút, 1988-ban pusztult el. Érdekes látványosság az éjjeli állatok háza, ahol a sötétben tapogatózva láthatjuk a nagyfülű, éles szemű motoszkálókat. Látványos Bao-Bao a nagyméretű panda, aki éppen elégedetten most nem bambuszt, hanem almát rágcsált. Méretével ellentétben nagyon barátságos és félénk ez a kahalástól veszélyeztetett egzotikus mackó.

Szólj hozzá!


2011.08.29. 12:42 Álompille (törölt)

Torockó

A legenda szerint a tatárjárás idején az aranyosszékiek két székelylegény vezetésével megfutamították a tatárokat. A vár ura jutalmul felajánlotta, hogy választhatnak a kincsek közül. Az egyik legény a vár urának lányát választotta. „ Nekem a lányod tetszik legjobban a kincseid közül.” A másik szintén a lányt választotta. A várúr megkérdezte, hogy melyiket. Katalint, vagy Klárit? És behívta mindkettőt. Katalin jött be előbb, és mindkét legény egyszerre kiáltott fel. Igen! Őt! Már majdnem megvívtak érte, amikor belépett Klári is. A két legény egyszerre engedte le kardját a meglepetéstől. Hisz Ő az! A két iker lány szakasztott egyforma volt. Nem kellett már megvívniuk, mindkettőnek jutott menyasszony.

Hogy ne tévesszék őket össze, karikagyűrűt húztak az ujjukra, nevüket belevésve. Talán azóta jött szokásba karikagyűrűvel eljegyezni a menyasszonyt.

Mivel délután voltunk, nem láttuk, hogyan kel fel kétszer a nap. Miután reggel felkel, gyorsan eltűnik a szikla mögött, hogy újból előbukkanhasson. Csak a viharfelhő bújtatta el a sziklát.

 

Itt nem magunk urai voltunk. Ezért nem szeretem a csoportos utazásokat. Ahhoz kevés idő volt, hogy felmenjünk a Székelykőre a várhoz, arra sok, hogy céltalanul bolyongjunk. Így csak mindenesetre eszázadi szerelmi legenda márványtábláit kutattuk a faluban.

Torockó még nem a világörökség része. Egységes faluképe pedig szemet gyönyörködtető. A székely, szász építészet fehérre meszelt házai látványosak, egyetlen modern épület sem töri meg a harmóniát. A Koccintóból vágyakoztunk a Székelykő csúcsára, és az ott lévő várromra.

 

Szólj hozzá!


2011.08.28. 12:40 Álompille (törölt)

Zakopane

Nagyon szép hegyi városka a Tátrában. Az egész településre, és környékére jellemző a gorál építészeti stílus, a fából ácsolt és díszesen faragott házak. Ezek érdekessége, hogy egyetlen szöget sem tartalmaznak, a gerendákat egymásba csúsztatva oldották meg a rögzítést. Egy ilyenben laktunk, és talán egyik kedvenc alvó helyünkké vált. Reggelente a Tátra ködbe tűnt alig felsejlő csúcsai meredeztek a nehéz levegőtől alig nyitva tartható szemünk előtt.

A fagypont körüli reggeli hőmérséklet megvacogtatott. Csendes kis falu, amíg a 19. század végén a figyelem középpontjába nem került, a turisták érdeklődve fedezték fel, és mára a Tátrával együtt említendő a neve. Fékezhetetlen itt a természet nyers szépsége. A turistákon kívül a művészetek is megihlette, számos zeneszerzőt, írót vonz a bohém város.

A közelben található a Lengyel-Tátra legmagasabb pontja a 2499 méteres Rysy, amit mi ugyan Poprád felől hódítottunk meg. Akkori trekkingünket egy tapasztalt hegymászó barátunk szervezte, aki megmászta többek között a Mont Blanc csúcsát, és az Atlasz hegység több pontját. Kellemetlen emlékem fűződött ehhez az első magas hegyi túrámhoz, meglepett a hegymászó körökben csak magashegyi részegség szlogennel elnevezett légszomj, rosszullét.

Itt Zakopane környékén egy kellemes túrát tettünk a fenyőktől fenségesen zord zöld hegycsúcsok tövébe a Morskie Oko nevű tengerszemhez. Ami külön említésre méltó volt, hosszú sort kellett kivárnunk a pénztárnál, hogy a túrázás lehetőségéért fizetve elindulhassunk a túraútvonalon

Szólj hozzá!


2011.08.27. 12:39 Álompille (törölt)

Oswiecim/Auschwitz-Birkenau

Fogom én még a Nefelejcs utca flaszterjét koptatni!

Ezt a mondatot nem is gondoltam még akkor, hogy nekem üzente Nobel díjat érdemlően az író. Nem gondoltam, hogy fogom párszor koptatni, és jelentősebb koptatás lesz, mint más feledésbe merülő utcaflaszterkoptatások.

Egy időben szinte minden magára valamit adó filmrendező megrendezte a zsidó holocaust filmjét. Kíváncsi is voltam rájuk, érdekelt is a téma, a történelem, a színészek, rendezők nevei is vonzottak. A legemlékezetesebbek talán a

Sofie választása (Meryl Streep-Kevin Kleine-Pakula)

A zongorista (Polanski)

Schindler listája (Spielberg)

A felolvasó (Kate Winslet-Ralph Finnes-Pollack, mint producer)

Anna Frank naplója (Sagal),

amik csak így hirtelen eszembe jutottak.

Természetesen sok ezek közül, meg persze mellette könyv élmény alapján is, látni kell.

A pápa miatt továbbra is nehézségbe ütközött szabad szállodai szoba találása, így mentünk nyugat felé, és reménykedtünk. Csak Oswiecimben találtunk szállodát, közel a szögesdróthoz. Történelmi kalandéjszaka. Németül próbáltunk a recepción intézkedni, a véres rongyra nézés legnagyobb előadásában volt részünk. Nagyon félelmetes érzés volt az az éjszaka, a halál szaga még tudat alatt is egész éjjel az orrunkat facsarta. Csak másnap éreztük meg még töményebben ezt a szagot, amit ezen kívül csak a Terror Házában éreztem.

A másnap reggelt a városka főterén egy kávé mellett kezdtük. Az itt élő múlt kitörölhetetlensége miatt a legfélelmetesebb, szívet kalimpáltató kávézásunk volt. A legfeketébb, legkeserűbb. Itt, ezen a helyen nem lehet megédesíteni. Mintha bármikor feltűnhetne a múlt, a félelem a rémségektől, a halál.

Pedig a városka kellemes is lehetne. De sose lesz. Ott, ahol a Sola folyó a Visztulába ömlik, a 12. században épült vár helyén. Úgy éreztem, maga a városka talán rajtunk kívül senkit nem érdekelt, csak a 40 km2-területen elhelyezkedő koncentrációs tábor helyén működő emlékpark.

A város mellett két tábor működött. Az egyik, az Auschwitzként közismert munkatábor, ahol a politikai foglyokat és ellenállókat őrizték. A kapun a közismert félköríves felirat. Arbeit macht frei! A munka szabaddá tesz! Félelmet keltőek a vörös tégla barakkok, ahol tematikusan nemzetenként mutatják be a halálutat. Az egyikben Anna képe, mosolya, huncut szeme néz ránk. A szögesdrótos kerítés mellett végig az őrtornyok. Talán most is figyelnek?

Hogy is fogalmazzam? Meglepődtem, amikor tízévesünk olvasás élménye alapján Anna emlékeiből idézve tudatában volt az itt történteknek. A barakkok múzeumaiban a foglyok mindennapos harcát és szenvedését tapasztalhattuk a túlélésért. Szívbe markoló látvány volt az áldozatok hajának hatalmas kupaca, cipőik, fésűik, szemüvegeik halma. Látogatható a gázkamra is. Lábremegve jártuk végig, a halottak kísértettek utunkon. A Mengele falon talán még vért is látni véltünk. Vagy már csak a múlt hallucinációja ragadott magával.

A másik tábor, Birkenau, a haláltábor. Másfélmillió ember halt meg itt. Őket vonatok szállították kivégzésük színhelyére Európa minden pontjáról. A mindenki számára ismerős fogadó állomás épületete az összefutó sínpárokkal ott állt előttünk. A foglyokat közvetlenül a leszállás után kettéosztották, a munkaképesek átmenetileg megmenekültek. A munkaképtelenek sorsa a gázkamra volt. Ezen kívül sokan a munkába, éhezésbe, kínzásba haltak bele. Az öldöklés 1942-ben érte el csúcspontját, amikor naponta 24 ezren lelték halálukat a gázkamrákban, és lettek sorstalanságuk martalékai a krematóriumokban, ami félelmet keltő látvány volt.

  

 

Szólj hozzá!


2011.08.26. 12:35 Álompille (törölt)

Nadap

Ha már túrázás, utazás, elengedhetetlen kellék a térkép, ennek hiányában egy térképész. Ha a kettő együtt van, még mindig nem garantált a legoptimálisabb útvonal, és főleg annak megtalálása.  Kötelező jelleggel zarándokútként kerestük fel a magassági szintezési alappontot. Ha már Székesfehérvár közelében található. Meg még néhányat az országban. Már utazva elsuhanva mellettük rákantattam. Ott is, ott is...

 

Nadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy. Ez egy vasráccsal körbevett obeliszk. Ebből mindjárt kettő is van, az egyik az Adria feletti szint, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja, amit a kornstadti-öböl 0 pontjához mértek be. Azóta is ez a pont szolgál Magyarország szintezési munkáinak alapjául. Azért telepítették ide, mert ez a terület, a Velencei-hegység a Kárpát medence legöregebb és legstabilabb képződménye, feltételezve, hogy a terület nincs mozgásban. Minden ország saját tengerének közép szintjét határozta meg viszonyító magasságul, amit a Felsőrendű szintezéssel telepítettek szét területükön és határozták meg tengerszint feletti magasságát. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország az Adriai-tenger középszintjét vette alapul, amit a trieszti kikötő mólóján mértek meg. Annak idején a Monarchiában hét ilyen alappontot létesítettek, egyik közülük ma Ukrajnában található Terebesfehérpatakon, ami Európa mértani közepe is. Az eredetileg bemért magasság 173,8 méter volt, amely azonban a feltételezéssel ellentétben mégiscsak mozgásban volt,  néhány évtized alatt 32 mm-t emelkedett. A másik a Balti szint,  a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is, nem kis kavarodást okozva, ugyanis a kettő között 63.5 cm magassági eltérés van. Mindkettő használatos ma is.

A falu templomában keresztelték meg Vörösmartyt.

 

Szólj hozzá!


2011.08.24. 08:09 Álompille (törölt)

Lim-fjord

A fjord az egykori Lim folyó torkolata volt, azonban idővel a folyó föld alatti vízfolyássá alakult. A keskeny, kristálytiszta vizű fjord 9 km hosszan nyúlik a szárazföldbe. Szélessége 600 m , 30 méter mély, a part 100 méter magasan emelkedik a víz fölé. Hajóval tettük meg az utat, de Pula felé az országútról fenséges panoráma tárult elénk.

 

"Gondolj arra, hogy a fjordok között sem lettél volna boldog." (Márai)

 

Szólj hozzá!


2011.08.21. 22:28 Álompille (törölt)

Szentlélek

Régóta vágytam a szentléleki kolostor romjai közé. Gyerekkoromban sokszor hallottam az elvesztett pizsama történetét, vágytam, hogy megtaláljam. Legalább a nyomát, az emlékét.

A pálos rend az egyetlen szerzetesrend, amit magyarok alapítottak. Nevüket Thebai Szent Pál remetének köszönhetik. A keresztények üldözésekor a thebai sivatag szélétől menekült a hegyekbe pogány sógora feljelentése miatt. Hatvan évig élt remeteként önsanyargatva, távol minden embertől.

A rendet a tatárjárás után alapították. Tagjai lakott helyektől távol, hegyek között épített kolostorokban töltötték életüket misézéssel, elmélkedéssel. Környező birtokaikon munkát végeztek. A nép öltözetükről, fehér papoknak hívta őket, akik tanítással, gyógyítással, gyógynövények termesztésével foglalkoztak és roppant szegény életet éltek. A kolostorokat főleg királyok, főnemesek alapították, és birtokadományukkal biztosították fenntartásukat. A XVI. században a rend élete lehanyatlott, II. József rendelete eltörölte a pálosokat, a rend vagyonát elkobozták.

A Szent-Lélekről elnevezett zárdát még a tatárjárás előtt építették. A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. A XV. században gótikus stílusba átépítették. Maga Nagy Lajos király is szívesen pihent meg a falai között. A mohácsi vész után rohamosan pusztulásnak indult. Most már csak néhány fala látszik, hajdani ablakiból fák nőnek ki. Az egykori imaterem csúcsíves boltozata, ugyan alátámasztva, de még áll. Ott még kivehető a csúcsívben végződő angyalfejet ábrázoló faragott kő. A falak ablakai, mint egy koponya szemüregei merednek a távolba. Az egykori szobákból kiemelkedő fák túlnőnek a falakon. A kolostor előtt még kivehető a kolostor kerengős egykori kertje. A kolostor egykorú kútját már benőhette a gaz, nem találni. Elmerengek. Ugyan honnan jártak ide elmélkedni a remeték? Az idő feledésébe zuhantak.

Elmormogom kávé közben magamban az imámat, amire nagy szükségem lenne, ha meghallgatásra találna. Jó lenne az utolsó helyről előbbre kerülni. Ma már nem, de lehet, hogy hajdani időkben ennél alkalmasabb helyet merengésre keveset találtam volna, távol a világtól.

 

1 komment


2011.08.20. 08:27 Álompille (törölt)

Rozsnyó

Nem szeretek egy városba visszajárni, annak ellenére van néhány, ahová szívesen teszem. Van néhány, ami kötelezően útba ejtős. Ilyen Rozsnyó, ami a Felvidék felé mindig egy kis sétás pihenőmegálló.

Ez a Sajó melletti városka bányakincsekben, vas, réz, sokáig kimeríthetetlen volt. Az ércek kitermeléséhez kapcsolódó iparágak sora jött létre ezen a vidéken. A 19. századi romantikus írók legenda ízű állításait a gömöri őskori bányászatról a régészeti kutatások leletei is igazolják. Már a honfoglalás előtt is folytak kezdetleges fémkitermelési munkálatok, de a tatárjárás után indult be a magas szintű bányászat. Neve vadrózsával benőtt területet jelent. Érdekes Rozsnyó címere, a városháza homlokzatát is díszíti. Három rózsa és egy kalapács keresztezi egymást. A terület központjává vált, és a 15. században a hét leggazdagabb felső-magyarországi város egyike lesz. A város főtere, kellemes látvány. Négyszögletű, emelkedő, a piros tetők mögött sötétzöld hegyek magasodnak. A tér közepén a tűztorony tekintetet érdemel. Nyitott reneszánsz árkádos tornáca a torony felső részén egyedi. Ezen túl már keserű a hangulat, ami az egész felvidéki bejárásra sem indokolatlan. Néha megérint egy kis nosztalgikusérzés, de a téren túl nem költői látomások várnak ránk. A környék lerobbant üzemeinek bűze, pora, romjai. A modern épületek ide-oda ledobálva, szinte megközelíthetetlenül, egymástól függetlenül, városképileg megmagyarázhatatlanul. A Rozsnyó fölött még tiszta vizű Sajó magyar területre már dögletes ipari szennyvízként érkezik. Negyedórás város.

 

Szólj hozzá!


2011.08.18. 20:15 Álompille (törölt)

Mátra/Ilona vízesés

A Mátrában kedvenc túra helyünk volt az Ilona vízesés. Szinte minden évben megnéztük, már majdnem zarándokhellyé vált. A legmeglepőbb látványt Parádfürdőről megközelítve érhetjük el, de szívesen túráztunk a Kékes felől is, vagy Markazról, a Mátraaljáról. Már messziről hallatszik a félelmetes dübörgése, ami a fák homályában kisérteties hangulatot áraszt. Ezekből az irányokból izgalmas vízmosásokon keresztül föntről közelítettük meg a vadregényes szurdokot. Igaz, a

Parádfürdő felőli útvonal elég közönséges, nem igazán szerettem a Sándor-réten áthaladva, magukat túristának nevező, csak piknikező zajos tömeg között tempósan haladni. Ha úgy volt időnk és kedvünk, tettünk kitérőt a magas vastartalmú Klarissza csevicéhez is, ami a vérképzést elősegítő palackozhatatlan gyógyvíz forrása. A Mátra egyébként is bővelkedik forrásokban, a csapadékvíz nem szivárog mélyre, hamar a felszínre kerül. Vulkanikus múltja pedig  szénsavas vizek gazdagságát eredményezte. A 10 méteres szintkülönbségével az ország legmagasabbik vízesése az Ilona patak zuhataga. 20-30 méteres bükkerdőben különösen csapadékos időjárás után nyújt feledhetetlen látványt a szikláról lehulló vízsugár. Szerettem a függőleges falon felmászni a sziklafal tetejére. Az egyik legemlékezetesebb Ilona túránk, amikor nagymamám 85. szülinapjára azt kérte, menjünk el vele túrázni a vízeséshez. Zergeként „ugrált” a köveken a másik zergénkkel, aki a másik véglet. Ő napra pontosan tizennégy hónaposan túrázott először, amikor saját lábon mászott fel a szarvaskői  várromhoz, hogy azóta is a várak szerelmese legyen velem együtt. Napokon belül nagymamám utolsó nyolcas szülinapja lesz. Menjünk fel vele az Egedre?:)

 

Szólj hozzá!


2011.08.18. 07:28 Álompille (törölt)

Krakkó/A sárkány legendája

Gyerekkorom egyik kedvenc mondája volt a waweli sárkány története. Hihetetlennek tűnt, amikor ott jártam, hogy régi mesék színhelyén járok. Hihetetlennek tűnt, hogy a mesék világa valósággá vált. Szerettem ezt a regét hallgatni, és már nem tudtam Neked elmondani, csak emlékezni Rád.

A wawelből a sárkány barlangján keresztül jutottunk le a Visztula partjára. A bejáratnál egy 60-as évekből származó modern fenevad okádott tüzet magából. Ez a fémszobor nem igazán ideillő volt, főleg a várban látottak után.

A legenda szerint a kastély építésének lármája ébresztette fel évezredes álmából. Amikor felébredt korgó gyomorral, előbújt, hogy harapjon valamit. Leginkább szüzekre volt nagy étvágya, így hamar megfosztotta a várost ínyenc falatától. Akkor Krak király kihirdette, hogy annak a vitéznek adja lányát és fele királyságát, aki legyőzi a sárkányt. Egy varga segédlegénye is megpróbálta, de ő inkább a többet ésszel, mint erővel módszerét választotta. Egy birka bőrét kénnel és sóval töltött meg, bevarrta és falábakat faragott neki, hogy minél élethűbb legyen. Otthagyta a barlang szája előtt, a sárkány pedig reggelire felfalta. A sárkány lehelte tűztől a birka felrobbant a bendőjében. Így a varga legénye feleségül vehette a királylányt,Vandát és éltek boldogan, amíg meg nem haltak…

 

Szólj hozzá!


2011.08.13. 22:30 Álompille (törölt)

Loket

Loket egy igencsak festői cseh városka. Főtere nagyon bájos gótikus és reneszánsz házaival.

Festői látvány az Ohre folyó kanyarulatában magasodó 13. századból származó vára. Sokáig börtönnek használták. A vár érdekessége még, hogy kedvenc James Bond filmünk egyik jelenetének színhelyét véltük felfedezni. Amikor másodszorra láttuk a filmet, egyszerre kiáltottunk fel, hiszen ez a varázslatos Loket vára. A Casino Royal fő színhelye egyébként is szívemcsücske hely, Montenegró, a kotori-öböl. Nem beszélve a Bond lányról…:DD

 

Szólj hozzá!


2011.08.13. 17:27 Álompille (törölt)

Platamonas

Platamonas  nevét  a  platánfáról kapta, várát a bizánci időkben építették a Thesszaloniki-Athén útvonal ellenőrzésére. Sokszög alakú védőfalaiból 8 bástya emelkedik ki. A fellegvár az erőd délnyugati oldalán található. Belső falairól gyönyörű kilátás minden irányba, a vár alatt elterülő homokos partú halászfalura, és a végtelen kék tengerre. Mögöttünk az Olümposz magasodik, az Istenek szigorú, néha érzelmes tekintetével. A vár udvarán kemence és kápolnamaradványok láthatók eredeti festéssel. A pörgős Nei Pori és Paralia helyett választottuk ezt a kellemes kis halászfalut az Olimposz tövében, a vár árnyékában. A szálloda tengerpartja idillien árnyas a pálmák alatti koktélozásra, frappézásra. Megpróbáltuk megélni minden megfoghatatlan pillanatát. Úsztunk a hullámokban, kagylót, tengeri csillagot, sünt gyűjtöttünk.  Szandált kezünkbe lóbálva sétáltunk a homokban a csillagok, a szivárvány alatt. Mégis volt, aki végigaludta a pálmák alatt a nappalokat és éjszakákat…..neki ezt jelentette...

Szólj hozzá!


2011.08.12. 19:38 Álompille (törölt)

Krakkó/Wawel

A város főteréről lankás emelkedőn érünk el a királyi várig. Bejárat borostyánnal sűrűn befuttatva. A kastély egy visztula parti 228 méteres mészkőtömbön áll. Több mint 500 évig a 11.-16. században itt éltek a lengyel királyok. Az épületegyüttes hatalmas, itt található maga a kastély, a királyi székesegyház, a kincs és fegyvertár. Legrégebbi részei a 10. századból maradtak fenn. Az épületegyüttes így mai szemmel nézve már igencsak eklektikusra sikerült, megtalálható itt a román, gótika, reneszánsz, barokk, szinte valamennyi stílus elemei. Egy mondás szerint: „Itt minden kő hazánkra emlékeztet, ezért aki ide belép, Lengyelország részévé válik.” A kastély négy szárnya egy gyönyörű árkádos reneszánsz udvart ölel körbe. Az egyik legszebb reneszánsz épület Európában. Firenzei mesterek építették a 16. században. A kincsek közül ugyan megmaradt elég sok, nagy részét Kanadába menekítették a második világháborúban. Még így is gazdagságot láthattunk a királyi lakosztályokban. Hatalmas szőnyeggyűjteménnyel rendelkezett Zsigmond Ágost király. A 360 darabos goblein kollekciójából ma már csak 136 látható, amik így is tüneményesek. A kincstárban láthattuk a koronázási ékszereket, többek között azt az érdekes fűrészfogas kardot, amit a koronázások alkalmával használtak. A székesegyház gótikus, kapujánál egy őskori angyal csüng, évszázados babona szerint amíg ott van, nem eshet bántódása a katedrálisnak. Leglátványosabb része a reneszánsz Zsigmond kápolna, aranyozott kupola magasodik fölé. A Szent  Kereszt kápolna frskói bizánci és rutén stílusjegyei különleges látvány. A katedrálist koronázási és temetkezési helyül használták a lengyel uralkodók. A királyi síremlékek is nagyon változatosak, a szerénytől a túlcicomázottig, mindenfélét találtunk a kripta csendes útvesztőjében. Az uralkodókon kívül itt helyezték végső nyugalomra többek között Adam Mieczkieviczet is, de természetes sok magyar vonatkozású sírra is leltünk. Többek között Báthory István sírjára. De ez talán csak nekünk volt első látásra meglepő, hiszen lengyel király volt.

 

Szólj hozzá!


2011.08.12. 07:00 Álompille (törölt)

Körmöcbánya

Valaha Magyarország leghíresebb aranybányavárosa volt. A kibányászott nemesfémből itt verték a pénzt is. A szépen csengő körmöci arany egész Európában megbecsült pénznek számított több mint fél évezreden keresztül. Károly Róbert szabad királyi jogot adott a városnak, amely egyedülállóan verte a dukátot a királyi kincstár számára. Itt állították fel elsőként a királyi bányakamarát, vezetője a bányagróf lett. Ekkor szerezték meg a dúsgazdag Thurzók, Fuggerek a kincstártól a kitermelés jogát. A 15. századból származik a települést körbe kerítő 12 méter magas kőből rakott városfal, amit kilenc torony és bástya erősített. A Vöröstoronyban lakott a hóhér, itt folytak a kínvallatások. A huszita háborúk során Griskától kértek segítséget az egri püspök, Rozgonyi Simon ellen, aki ostrom alá vette a várost. A város legmagasabb pontján áll az erődvár. A városnak festői teraszos fekvése van a Beszterce és a Körmöc folyócskák között. A főtér egységes gótikus polgárházai nagyon szépek, mint egy mesebeli városka, ma már, mintha egy középkorban játszódó filmnek a díszlete lenne. Az egyik házban lakott Mária királyné, II. Lajos felesége. Több házból lépcső vezet le a tárnákhoz. A múlt századra már annyira aláásták a várost, hogy sok házat le kellett bontani, megelőzvén a beomlást. Ma is látható a még mindig működő pénzverde. A főtérről fedett lépcső vezet a várba. Pici vár, de hiszen csak a belvárost kellett megvédeni. De azt minden erővel. Már nem hallani itt magyar szót. Németet is alig. „ A német bányászcsaládok rendre kihaltak,  helyüket a határszéli vármegyékből ideözönlő tótság foglalta el.” Olvashatjuk a múlt-múlt század eleji leírásban. Akkor még nem tudhatták, amit mi most már igen. A több évszázados felvidéki bányászkodás főszereplőit, a bölcs királyaink által behívott németeket a huszadik századi forgószél 1945-ben örökre elsodorta.

A városhoz kapcsolódó reggeli kávé sose feledteti az éjszakát. A túránk során vágytunk egy kis vadromantikára, egy kis sátrazásra. Ki is néztünk egy kempinget. Mire odaértünk rájöttünk, hogy a kemping már a múlté, csak a helye látszott még. Egye fene! Akkor legyen vadkemping a zúgó hegyi folyócska partján. A sátrazás külön élmény. Főleg két elméleti, nem gyakorlatias fiút koordinálni a sátorállításban.:D A hegyi levegőt a fenyők zizegtették. Kísérteties éjszaka volt.

 

Szólj hozzá!


2011.08.12. 06:45 Álompille (törölt)

Tordai-hasadék

Szent Lászlónak nagy a kultusza Székelyföldön. Katonáival többször megfordult Erdélyben, többször itt ütközött meg a kelet felől támadó betörő törzsekkel, kunokkal, besenyőkkel. Erdélyi jelenlétét, itt véghezvitt csodáit legendák őrzik.

Az egyik vesztes csata után a kunok üldözőbe vették László csapatait, Isten azonban a magyarok megsegítésére sietett. Hasonlóan, mint a bibliai Vörös-tenger kettéválása, a király alatt lévő szikla kettéhasadt. Szent László még éppen át tudott ugrani a szikla túloldalára, a kunok viszont belezuhantak a szakadékba, és mind egy szálig odavesztek. Így alakult ki a tordai hasadék, a néphit szerint az egyik sziklában még most is látható Szent László lovának patkónyoma.

Másik alkalommal Szent László katonái nagyon megszomjaztak, a környéken nem volt ivóvíz. Isten ismét megsegítette a királyt, lovának nyomában forrás fakadt. Ma ezt szent László forrásnak nevezik a hasadék közelében. icsokat Szent László pénzének nevezik az itt élő emberek. Amikor Szent László üldözte a kunokat, ravaszul aranypénzeket dobáltak a hátuk mögé. A katonái ahelyett, hogy üldözték volna tovább az ellenséget, kezdték kapzsin összeszedegetni az aranyat. A király ismét Istenhez fordult segítségért, aki az aranyakat kaviccsá változtatta.

Azt a jelenetet több templom freskója is megörökíti a környéken, amikor a betörő kunokkal csatázik a herceg. Hosszan üldöz egy magyar lányt elrabló kun vitézt. Már úgy tűnt, a herceg nem éri utol a kun lovast, a lány lerántotta lováról elrablóját, így László kardjával legyőzte.

A hasadék Erdély egyik legszebb természeti látnivalója. A meredek sziklahasadék néhol 200 méter magasan emelkedik fölénk. A hasadék egy víz által kivájt barlang beszakadásával jött létre. A sziklafalban kisebb-nagyobb barlangok is találhatók, menedéket nyújtva a betyároknak, megközelíthetetlensége miatt.

Nagyon kellemes túra volt, ami bosszantott, vagy inkább örömmel töltött el, a társaságból csak mi ketten csináltuk végig a túrát, a többiek különböző távoknál feladták. Na persze aki ki is gondolta, hogy papucsban, esetleg magasabb sarkú szandálban túrázik…

 

Szólj hozzá!


2011.08.11. 06:12 Álompille (törölt)

Karlovy Vary

A monda szerint IV. Károly fedezte fel ezeket a gyógyforrásokat, itt az Eger folyó völgyében. Igen, nemcsak a városunkon folyik át egy Eger patak, hanem a mi Eger patakunk forrásától több mint 900 km-rel északnyugatra, egy másik, hosszabb, 316 km-es ilyen nevű folyó.

IV. Károly szarvast űzött, a kecses állat a szikláról a mélybe vetette magát, s eltűnt a meleg víz párafelhőjében. Hogy ez így történt-e? Talán. De az biztos, hogy a császár itt gyógyíttatta egy közeli csatában szerzett sebeit. Az első fürdő bódék már a 16. században itt álltak. Elhíresült neve Karlsbad, de akárhogy ismerjük, biztos, hogy a világ egyik legismertebb gyógyfürdőhelye. Nagyon sok híres személy kúrálta itt magát. Többek között Arany János, Goethe, Chopin.

A 34 ásványt tartalmazó gyógyvizet 12 forrás szolgáltatja. Az ásványok olyan nagy mértékben koncentrálódnak a vízben, hogy a vízbe állított virág néhány óra  alatt megkövesedik. A források fölött kutakból kóstolhatjuk meg a vizet. Csőrös kerámia köcsögöt tartogatva sétál mindenki, várva, hogy hűljön a borzalmas ízű gyógyvíz. Lehet, hogy érdemesebb a város másik híres gyógyitalát is kipróbálni, versenyeztetni őket. A Becherovka titkos recept szerint készült évszázadokig, majdnem megegyezik a gyógynövények száma a víz ásványi anyagával. Fahéjjal, ánizzsal bolondítják, de ezt se könnyű szívvel mondanám jó ízűnek.

A folyó parján impozáns szállodák sorakoznak A Fehér Oroszlánban Metternich tartott konferenciát, a Thermal-gyógyszállodában a híres filmfesztivált rendezik.

 

Szólj hozzá!


2011.08.09. 06:59 Álompille (törölt)

Berlin/Alexanderplatz

Még a kettéosztott Berlinben jártam. A nagyon éles elméjű nép fantasztikus eszméjének hatására kettéosztott Berlinben. A nép hatására, amely szabadságnak hazudta a rögeszméjében a rabságot. Hatalmába kerítette, rákényszerítette téves ideológiáját több népre is. A körülmények kezükre játszottak. Lázadó tizenévesként el kellett fogadnunk, örülnünk, hogy ez milyen tökéletes. A kor építőjellegű mentalitásával összhangban dolgozni, építeni mentünk a nagy-nagy szocializmust, a megkeresett márkáinkból pedig egy nagy csavargást tettünk az ország keleti részében. Osztályunk nagy kalandja volt, lesz megint téma szeptemberben…Hogy Berlin fölött milyen az ég, az igazi ég, csak a tv-toronyból tudtuk meg. Berlin fölött akkor is egységes az ég. Hosszú sorban állás után jutottunk a csúcsra, innen nem tudták eltakarni előlünk a szerencsésebb földrajzi helyzetben, nyugatabbra fekvő városrészeket sem. Innen látható volt a híres Tiergarten, ami egykor erdős terület volt, a választófejedelmek vadászterülete. Több filmben is szerepel helyszínként, talán emlékeztetőül, mekkora károkat szenvedett. Maga a torony Berlin egyik jelképévé is vált. Talán ott kezdődött a mindenhol kávézni, kávéval, a kávé ízével emlékezni szokásom. Azokkal a kávékkal, azoknak az ízével, azokra a helyekre emlékezni. Minden városnak más ízű emléke marad. De hát emlékezetessé kellett tenni azt a sweet sixteen-t. Amíg körbeforgott a terasz szürcsöltük a kellemesnek nem mondható német hosszú kávét. A torony az egyik legismertebb téren magasodik 365 méter magasba. Az egykor Ökörpiacot Sándor cár látogatásának tiszteletére nevezték el Alexander Platznak. Amikor ott jártunk szocialista realista épületek, szökőkutak vették körbe, a végeláthatatlan tér monumentalitása volt lenyűgöző. Talán, azóta átépítették, rá se ismernék. A kiemelkedő látványos épület a Rotes Rathaus (Vörös városháza)-naná, hogy vörös!. Na de a színe, az csak a sors fintora. Amikor vörös téglából építették, nem tudhatták, hogy majd az itt uralkodó politikusok beállítottságának színét is aktualizálja. Berlin fő városháza volt. A 19. században épült, az olasz reneszánsz közintézmények mintájára. Tornya viszont francia katedrálisok tornyára emlékezetet. A homlokzaton körbefut az a dombormű, amit a helyiek kő krónikának neveznek, és a város jelentős eseményeit ábrázolja. A város kettéosztása után a nyugati városrészt Schöneberg városrész városházájából irányították, ahol Kennedy hírhedt „Ich bin ein Berliner.” mondata is elhangzott.

 

Szólj hozzá!


2011.08.07. 08:04 Álompille (törölt)

Berlin

Berlinben nem szabad kihagyni egy melankólikus sétát az Unter den Lindenen. Hársfa ágak csendes árnyán. Vogelweide biztos nem ezekre a fákra gondolt, de azóta is kedvencem a hárs illata. Nincs annál mámorosabb illat számomra. Régen ez az út vezetett a királyi vadászterületekig. Az 1600-as években négy sor hársfával szegélyezték, innen ered a neve.

A séta közben kitérőt tettünk a keleti Parlament felé, ahol éppen az aktuális olasz miniszterelnököt, Bettino Craxit fogadták. Az olaszok akkoriban egy kicsit kilengve balra hajoltak. Fura volt Berlinben pont egy olasz miniszterelnök fogadását látni. Kísérteties.

A Parlament épülete egyébként nyomott nem hagyott bennem, jellegtelen szocreál építmény. A széles út a Brandenburgi kapuhoz vezet. Szégyenszemre ott a fal, szögesdrót körülötte. A fegyveres őrök védik a város keleti részét, nehogy a szabadság szelleme átjusson a falakon. Legszivesebben fricskát mutattunk volna nekik, de csak reméltük, kényszerből, és nem meggyőződésből strichelnek ott. Bár ki tudja, mennyire dolgozták át gondolkozásukat. A kapu is az egyik jelképe a városnak. Ott, a lábánál csak álmodtunk, hogy egyszer a földdel lesz egyenlő a fal, újra egy város. Legmerészebb álmunk, már kimondtuk is, az Európai Egyesült Államok. Látomásunk volt az akkor? A velünk lévő görög istenre emlékeztető töri tanárunk velünk tartott víziónkban. A kaput az Akropolisz bejáratának mintájára építették. Az őrök és vámtisztek által használt pavilon keretezi a hatalmas ötnyílású kaput. Az egész kaput a Quadriga egy hatalmas szobor koronázza meg, ami a győzelem szimbóluma lett itt. 1989-ben  omlott csak le a hírhedt fal. Pár évvel előtte kívántuk, bárcsak ne lenne ott.

A szemnek nem tudtak ellenzőt építeni, innen, keletről is láttuk a Reichstag épületét. A német parlament elhelyezésére épült. 1933-ban leégett a nagyterme, majd pár évvel később Európa és a világ borult lángba. Csak 1990-ben kapta vissza eredeti funkcióját, az első egyesített Bundestag itt ülésezhetett. A felújítás során Párizst követve, bár nem piramist, de egy üvegkupolát építettek hozzá. Sajnálom, hogy nem láttunk akkor az épület jövőjébe, csak a szomorú múltjába. Kis kitérőt tettünk a Bebel térre is. 1933-ban itt égettek el több tízezer könyvet. „Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket is meg fognak égetni.” Heine prófétaként látott a jövőbe a múlton keresztül.

A viszonylag közelmúltból a régmúltba is elröpített Berlin. A Pergamon Múzeumban egy oroszlánnak az oroszlánnapon látnia kellett Babilon oroszlános kapuját. Azt az aranyat és sem lehet, hiába kísérli meg bárki. Az Istar kapu eredeti égetett tégla kapuja, és a hozzá vezető utca részlet elbódított. Varázslat volt átjutni a Milétoszi kapun, ami az ókori egykori város főterére vezetett. Jártunk egy ie. 12. századból fennmaradt asszír palotában.

Berlin olyan város, ahová vissza lehet vágyni. Egyre többször gondolok, vágyódom utána. Úgy érzem, ott még kell lenni dolgomnak.

 

Szólj hozzá!


2011.08.07. 06:47 Álompille (törölt)

Erdőtelek

Erdőtelek neve Mikszáth Különös házasság című regényéből ismert Buttler János gróf kapcsán vált ismertté. Ezt a kastélyt adományozza gavallér módjára a névleges feleségének, akit kényszerített házasságkötéssel vett feleségül. Maga az épület copfstílusú elég romos állapotban van, mint évekig az egri házuk volt. Már az az épület volt a város szégyenfoltja. De nem is a kastély, ami nem is látogatható, hanem az arborétumnak kialakított parkja érdekes. A háromhektáros kert példásan karban van tartva. Az arborétumot egy Kovács József nevezetű sebészorvos hozta létre, számos különlegessége van a több mint 700 fajta fagyűjteményében. A kastély egy elárverezés következtében került az orvos, és családja tulajdonába. A kert különlegessége a szillevelű gumifa, az országban található legnagyobb boróka, az ezüsttörzsű kínai fenyő. Maga a kert is pompásan van komponálva, bár az 1945 utáni államosítás, és a dilettánsok sokat ártottak a szépségének. A kert közepén egy kedves tó nyújt még nagyobb látványosságot. Ez az angolparki elvárásoknak megfelelően vízi élővilágot mutat be. Kellemes szeptember eleji túránk volt az isten háta mögött. Legalábbis azt éreztük, hogy abban a faluban vagyunk, ami már a térképről is lekerült.

 

Szólj hozzá!


2011.08.04. 20:50 Álompille (törölt)

Prága/Óváros tér

Prága régi főtere volt az Óváros tér. A középkorban itt keresztezték egymást a fő utak, Európa egyik legfontosabb piac terévé vált. Véres események színhelye volt, több huszita vezetőt itt végeztek ki. Egy kövekből kirakott pallos is arra utal, hogy a fehérhegyi felkelés után itt fejezték le a Habsburg ellenes vezetőket. A csehek itt választották királyukká Podjebrad Györgyöt, Mátyás apósát, az egyetlen huszita királyt.1918-ban itt akartak a csehek tüntetésükkel szocialista államot, amit rémálomként 1948-ban Gottwald beszédében építeni is kezdett.A térre a lőportornyon keresztül haladva jutottunk el, hajdanán 13 ilyen kapu vette körbe Prágát. A monda szerint, ahányszor átmegy alatta egy szűz lány leesik egy-egy darabkája. Ha pedig nagykorú szűz megy át alatta, összedől a torony. Több mint 500 év óta áll a torony.:P

A téren a husziták csillogó tornyú temploma áll. Mintha csillagok ragyogtak volna a gótikus égbenyúló tornyokon. Szembeötlő, hogy nem egyformák. A hagyomány szerint testvérek építették egymással versengve, de az egyik csalt közülük. A csalót a másik leszúrta dühében.

A tér fő látványossága a zenélő óra volt, az Orloj. 1410 óta működik, és ejt ámulatba mindenkit, aki arra jár. Az apostolokat minden órában egy csontváz, a Halál jelképe hívja sétára. Egyik kezében harangot tart, a másikban homokórát. A harangszóra az ablakok kinyílnak, és az apostolok kinéznek rajta, az utolsó után a kakas kukorékol. Közben egy török figura folyamatosan a fejét rázza.

Egy kellemes sörözőben, ami a Kehely után talán a legnevesebb Prágában pihentünk. Zsúfolásig megtelt, hiszen mindenki kíváncsi a hangulatára, és a feledhetetlen komló ízre. A Szent Tamásban már több mint 600 éve kezdték az ágoston rendi szerzetesek a sörfőzést. Külön érdekessége, hogy barna sör, de akár feketének is hívhatnák. Feketesör kávéval…Sokkal magasabb az alkohol tartalma, mint a megszokottnak, és a korsó nem fél liter. A 19. század irodalmi életének központja volt.

 

Szólj hozzá!


2011.08.02. 20:38 Álompille (törölt)

Szász-Svájc

Szász-Svájc gyönyörű vad vidék. Az Elba vágta ezt a hasadékot a Lausitz hegységbe. Bizarr sziklaalakzatok találhatók, amiket függő gyaloghidakkal közelíthetünk meg. A homokkősziklák 70 méter körüli magasak. Ezekről olyan pazar kilátás nyílik, amit sose feledünk.

 

 

 

 

 

Oly nehéz, túl nehéz
Gyökerek nélkül fának lenni,
Ágak nélkül égig érni."


 

Ez az egyik kedvenc fotóm...

 

 

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása