Ahol a szél zúg és a nap nevet

Drezda és a cseh határ között vagyunk valahol,ahol az Elba bal partján a folyó kanyarulatának kiugró helyén áll ez az erődítmény. Egész éjszaka zakatoltak a vonat kerekei. Aludni nem tudtunk, végig dorbézoltuk az egész utat. A hajnal meseszép tájon ért minket, a felkelő nap sugarai vörösre festették az Elbát.Az Elbától nyugatra száguldott a vonatunk. Pár nap múlva visszatértünk e csodás helyre. A kísérteties fellegek és a nyári zimankó miatt sose feledem.Königstein erődítményét semmiképpen nem hagyhattuk ki. A vár csodálatos harmóniában van a gyönyörű tájjal, a déli várfal tövéből úgy tűnt fel nekünk, mintha a fal a szikla folytatása lenne, nem egy különálló építmény. Egy gyalogúton lehetett felsétálni a bejáratig. Ez több kapun keresztül és egy függőhídon át kb 50 m szintkülönbség legyőzés után a kaszárnya közepére visz fel. Az erőd maga kb. 10 ha-on terül el egy homokkő sziklán. Ennek legyalulták a tetejét és egy hatalmas erődrendszert építettek ki. Körbe lehet, és érdemes is gyalogolni az erőd várfalán. A várfalon körbe több gyönyörű torony is magasodik, amelyekből szebbnél szebb kilátás nyílik a festői tájra. A kilátás egyszerűen lenyűgöző. A terület egy része erdő, így napos időben, árnyékban is sétálhattunk volna, mi azonban éjszakát igéző felhőben jártunk ott. Königstein vára már a XII. sz.-ban mint Novum castrum szerepelt. A XV. Század elejéig a cseh királyoké volt, majd a meisseni őrgrófoké. 1500-ban elzálogosították, azután Szakállas György kiváltotta. Innentől kezdve a szász hercegeké, amely zivataros időkben menedékhelyül, a legbiztonságosabb erődként szolgált. A családi kincstárat is ide menekítették. Számos államfogoly is Königstein várában ülte le büntetését. Itt raboskodott Johann Friedrich Böttger, a porcelán feltalálója, Mihail Bakunyin, az orosz anarchista, illetve rengeteg magas rangú katona is.1849-ben II. Frigyes Ágost minisztereivel ide menekült. A vár a bevehetetlenség hírében áll, bár igazán kemény ostromot soha nem kellett kiállania.

Ritkán nézünk a tévében filmet, egyik este mégis ezt tettük, és közben mesélt, mesélt Cornwallról, Tintagelről, az Atlanti óceán parti városról, ahol Artúr feltételezett vára Camelot maradványai, falai láthatók. Én pedig sóvárogtam a végtelennek tűnő óceán és a lovag után. A városka érdekessége még a templom, amelynek nagy könyvében az elvetéltek és halva születettek nevei szerepelnek. Nem lapozott bele, pedig…

Pethő Gábor Tátika várurának lányának, mire felnőtt, lebénult a lába. Egy meghűlés után nem tudta többé mozgatni lábát. Ezt nem tudta senki, csak Rezi várának ura, Sándor, aki a legjobb barátjának a fia volt. De őt sem akarta beengedni lányához, a szomorú feketeszemű aranyszőke Klárikához, csak miután bevallotta, hogy évek óta szerelmes belé. Egy badacsonyi szüreti bálon szerettek egymásba. A látogatás óta azon törte a fejét a fiú, hogy segíthetne Klárin. Egyszer egy cigányasszony került az útjába, aki azt mondta, Keszthelyen túl vagy egy tó, amelynek vize minden nyavalyát meggyógyít. Kezében csodálatos szirmú fehér virágok voltak, amilyet még nem látott. A cigányasszony elvitte Sándort a titokzatos tóhoz, amit áthatolhatatlan sűrű köd tett még sejtelmesebbé. A levegőnek nehéz, kénes szaga volt, a cigányasszony forró iszapot merített, megmutatta miként kell vele gyógyítani a mozdulatlan lábat. A víz, a hévízi tó vize valóban csodát tett, négy hét múlva már a saját lábán ment fel a vár emeletére Klárika kisasszony. S nem volt már akadálya sem, hogy megtartsák az esküvőt.

A vár az országos kéktúra útvonalának egyik pontja, egy 427 méteres meredek hegy tetején. A romokról nagyon szép a kilátás a Balaton felvidékre, a Keszthelyi öbölre, a fák lombjai között a szomszédos Tátika várára. A vár alatti hegy oldalában található barlangok nyílásából tört fel először a hévízi tó vize.

Érdekesnek találtuk ugyan, hogy minden rezi várúrfit Sándornak hívtak, és mind egy szomszédvár, Tátika várkisasszonyát szerette...:-O

Hazai egyik szerelmem a Balaton-felvidék a váraival. Egyik legkedvesebb helyünk Tátika volt.

A vár úrnője Czudar Judit volt, egy szép özvegy, aki Szentgróton vigadozott abban a reményben, hogy talál magának egy férfit, aki megédesíti a bús özvegységét. Mostohalánya a szép várkisasszony, Szánthó Manci beleszeretett Rezy Sándorba, aki viszont szerette, el is jegyezték egymást, amikor hadba szólították. Zsigmond király szolgálatába került, ám a csapodár Borbála királyné szemet vetett rá.

Judit egy cseh deáknak ígérte kezét, ha az mostohalányát, a mindig szép és kedves Mancit megöli. Karácsonykor Judit rávette Mancit, hogy egy közeli meredek sziklán álló kápolna menjenek imádkozni. Valamikor egy Lázár nevű remete élt ott, de Judit megölette. Azóta kísértett a szelleme, legalábbis a gyilkosai ezt állították. Pongrác, a szolga előre ment, hogy majd a kápolnában remetének öltözve a lány gyilkosa legyen. Hirtelen elé toppant egy olyan alak, mint Lázár, és Pongrác ijedtében minden bűnös tervét bevallotta a kísértetnek. A remete bezárta őt, és ő maga elvonult a kápolna egyik szegletébe. Amikor Judit és a deák megjelent, a remete, aki valójában Rezy Sándor volt, a szikláról a mélybe lökte a gyilkosságra készülőket. Az ájult lányt a vár kapujáig ölben vitte. A lány megmentőjéről azt hitte, hogy gyilkos, de Sándor elmondta neki, mi az igazság.

Sándor és Pongrác Rómába zarándokolt, hogy bűneikért vezekeljenek. Mire visszatért, Manci a veszprémi kolostor apácája lett. Sándor egy törökök elleni csatában lelte halálát, Pongrác valódi remete lett a Bakonyban.

A vár egy 413 méteres bazalthegyen omladozik, ma már csak elenyésző romja látható, a palota egyik fala még mászható is. Árnyas meredek ősbükkös felvezető úton értük el a várat, a kilátás azonban mindenért kárpótolt.

A régi hagyomány szerint, élt ezen a vidéken egy Bebek nevű juhász, akinek a kutyája kincset talált. A kincset elvitte a királyhoz, és annyit kért érte, hogy felépíthessen hét juhaklot. Ezek közé tartozott többek között Krasznahorka, Torna vára mellett Szádvár is. Építése sok vesződséggel járt. Először a szomszéd hegyen akarták felépíteni, de amit nappal felépítettek, azt éjjel az ördögök áthordták Szád hegyére. Bebek belátta, hogy Szád hegyén kell felépíteni a várat. Az Óvár hegyén is láthatók még ma is vár falának nyomai. Az ördögök ezután derekasan nekiláttak a vár építéséhez, ők vájták a sziklába a vér mély kútját, és azt az alagutat is, amely a legenda szerint összekötötte a hét aklot, várat, többek között Krasznahorkával is. Bebeket nem is érték utol sosem. Az alagutakon közlekedve hol itt, hol ott bukkant fel. Egy csaknem százesztendős asszony beszélte időszámításom előtt 7-ben, hogy kislány korában a faluban járt egy vak koldus, aki szerint valaha egy barátjával a falba rejtette a kincset. S azért vakították meg, hogy soha ne tudja megtalálni. Ott van elásva a kincs, ahová a nap süt Szent János reggelén. Az öregasszony szerint fiatalasszony korában, amikor füvet sarlózott a vár tövében, megnyílt előtte hirtelen egy ajtó, azon belépve három láda kincset látott meg. Gyorsan teleszedte kötényét, de a harmadik ládában, egy szájában kulcsot tartó kígyót látott, amitől megijedt, és elszaladt. Másnap elment a férjével, de kincs helyett csak mohás köveket találtak. Egy másik falubeli ember egy üst kincset talált, szekérrel el is ment érte, de hazafelé meghalt, a lovak is megdöglöttek, az üstben lévő kincs pedig földdé változott. A várat erdővel benőtt hűs úton közelítettük meg, romjai még mindig jelentősen terjedelmesek. A közelben a Kárpát-medence egyik leglátványosabb, talán a legszebb szurdokvölgyében túráztunk. Ötcsillagos turisztikai látnivaló, sokkal vadregényesebb, mint a nagyobb menedzselést kapott Tordai hasadék. Jobb lett volna azt előbb látni, akkor jobban tetszett volna. A völgy barlangok beszakadásából jött létre, a Blatnica patak völgyében 3 km hosszan. A sziklafalak 300-400 méter magasságban tornyosodnak.

„ A városokat úgy kellene leírni, mint egy gondolatot, vagy érzés emlékét. …egy város mindenekfelett egy gondolat, mely nem fér el egy telekkönyvben.” (M.S.)

"Soha nem számít, hol vagyunk...Egy nagyvárosban, egy egzotikus szigeten, vagy akár a sivatag közepén. Csak az számít, hogy a lelkünk otthon érezze magát..."

 

A tér és idő-az emberiség által elfoglalt két dimenzió-szoros kapcsolatban áll egymással.   " A táj a személyes és törzsi történelem látható eleme." ...egy hely, akár egy időgép, képes arra, hogy visszarepítsen minket régmúlt időkbe. " Bár az ember talán tényleg nem képes arra, hogy visszamenjen az időben, de a szerelem, vagy egy bűncselekmény, vagy a boldogság színhelyére visszatérhet; a helyek megmaradnak, csak ezeket birtokolhatjuk, csak ezek örök életűek." 

Minek utaznék, mikor helyben is tudok idegen lenni?

 

"Száműzött vagy-e vándor
Vagy ártatlan utazó.
Miért nem tudhatod azt meg,
Hogy hol a jó . "

 

 Utazásunk célja legfőképpen nem az, hogy új helyeket fedezzünk fel, hanem hogy új szemmel lássuk a világot.

Szinte soha nem a legrövidebb utat választottuk, ha akadt érdekesebb kerülő út is, a kerülőutakon felfedezett sok kis aprósággal együtt.

 

"Egyeseket idősebb korban keríti hatalmába az utazási láz. Mások lázasan születnek."

Lázasan születtem. Annak ellenére, hogy egetverően egzotikus és különleges nagyon távoli utazásokban nem volt részem, a közeli helyeket is különlegesnek és egzotikusnak éltem meg. Sok év utazásait öleli át a térben és időben cikázó útinaplóm.