Ahol a szél zúg és a nap nevet

Hazai egyik szerelmem a Balaton-felvidék a váraival. Egyik legkedvesebb helyünk Tátika volt.

A vár úrnője Czudar Judit volt, egy szép özvegy, aki Szentgróton vigadozott abban a reményben, hogy talál magának egy férfit, aki megédesíti a bús özvegységét. Mostohalánya a szép várkisasszony, Szánthó Manci beleszeretett Rezy Sándorba, aki viszont szerette, el is jegyezték egymást, amikor hadba szólították. Zsigmond király szolgálatába került, ám a csapodár Borbála királyné szemet vetett rá.

Judit egy cseh deáknak ígérte kezét, ha az mostohalányát, a mindig szép és kedves Mancit megöli. Karácsonykor Judit rávette Mancit, hogy egy közeli meredek sziklán álló kápolna menjenek imádkozni. Valamikor egy Lázár nevű remete élt ott, de Judit megölette. Azóta kísértett a szelleme, legalábbis a gyilkosai ezt állították. Pongrác, a szolga előre ment, hogy majd a kápolnában remetének öltözve a lány gyilkosa legyen. Hirtelen elé toppant egy olyan alak, mint Lázár, és Pongrác ijedtében minden bűnös tervét bevallotta a kísértetnek. A remete bezárta őt, és ő maga elvonult a kápolna egyik szegletébe. Amikor Judit és a deák megjelent, a remete, aki valójában Rezy Sándor volt, a szikláról a mélybe lökte a gyilkosságra készülőket. Az ájult lányt a vár kapujáig ölben vitte. A lány megmentőjéről azt hitte, hogy gyilkos, de Sándor elmondta neki, mi az igazság.

Sándor és Pongrác Rómába zarándokolt, hogy bűneikért vezekeljenek. Mire visszatért, Manci a veszprémi kolostor apácája lett. Sándor egy törökök elleni csatában lelte halálát, Pongrác valódi remete lett a Bakonyban.

A vár egy 413 méteres bazalthegyen omladozik, ma már csak elenyésző romja látható, a palota egyik fala még mászható is. Árnyas meredek ősbükkös felvezető úton értük el a várat, a kilátás azonban mindenért kárpótolt.