A város főteréről lankás emelkedőn érünk el a királyi várig. Bejárat borostyánnal sűrűn befuttatva. A kastély egy visztula parti 228 méteres mészkőtömbön áll. Több mint 500 évig a 11.-16. században itt éltek a lengyel királyok. Az épületegyüttes hatalmas, itt található maga a kastély, a királyi székesegyház, a kincs és fegyvertár. Legrégebbi részei a 10. századból maradtak fenn. Az épületegyüttes így mai szemmel nézve már igencsak eklektikusra sikerült, megtalálható itt a román, gótika, reneszánsz, barokk, szinte valamennyi stílus elemei. Egy mondás szerint: „Itt minden kő hazánkra emlékeztet, ezért aki ide belép, Lengyelország részévé válik.” A kastély négy szárnya egy gyönyörű árkádos reneszánsz udvart ölel körbe. Az egyik legszebb reneszánsz épület Európában. Firenzei mesterek építették a 16. században. A kincsek közül ugyan megmaradt elég sok, nagy részét Kanadába menekítették a második világháborúban. Még így is gazdagságot láthattunk a királyi lakosztályokban. Hatalmas szőnyeggyűjteménnyel rendelkezett Zsigmond Ágost király. A 360 darabos goblein kollekciójából ma már csak 136 látható, amik így is tüneményesek. A kincstárban láthattuk a koronázási ékszereket, többek között azt az érdekes fűrészfogas kardot, amit a koronázások alkalmával használtak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.