A hagyomány szerint a kikötőbe érkező hajók a sziget helyén mindig egy követ dobtak a vízbe, hogy a tenger isteneit kiengeszteljék. Hosszú idő alatt a sok kőből keletkezett a sziget.

A legenda szerint 1452. július 22.-én a perasti halászok a kikötő előtti sziklazátonyon egy ikont találtak, amely a karján Jézust ábrázoló Szűz!? Máriát ábrázolja. A képet bevitték a városba, de az eltűnt. Visszavitték, ám megint eltűnt. Ez a jelenet még egyszer megismétlődött. A perastiak égi jelnek vélték, hogy a szirten építsenek templomot.

A szigeten a Benedek-rendi kolostor ma is működik. Alapjai a 13. századból származnak. Többször földrengés, ellenség rombolta le. 1914-ben építették újjá. Belsejében perasti nemesek és hajóskapitányok emléktábláit őrzik, belevésve a címerüket is. Több ízben erődként is igénybe vették. A pápa kitagadása miatt nem tarthattak benne többé misét, ezért a közelében újat építettek. Kövel megrakott török és kalózhajókat süllyesztettek el, és a zátony körül a tengert kis szigetté feltöltötték, hogy az új templom elférjen rajta. A templom ünnepén az öböl településeiről felvirágzott és kövekkel megrakott bárkák érkeznek, amit a tengerbe dobálnak. Ilyenkor az ikont is beviszik télire Perastba. A cédrusok különös hangulatot adnak ennek a meseszigetnek.