II Kilit püspök-az Aranybulla megfogalmazója- által 1232-ben alapított ciszterci monostor máig épen maradt román stílusú temploma messze földön nevezetes látogatási célpontként ismert. Torony nélküli, háromhajós, keresztházas bazilika homlokzatán félköríves bélletes kapu látható. Hajdani pogány kultikus központ mellé épült.1241. április 11.-én IV. Béla Muhiból az erdő rengetegen keresztül menekült üldözői elől, s a Bél-kő alatti monostornál megütközött a patak völgyben felhatoló tatárokkal.
A Bél-kő tövében fakadó három forrás mellett pogány áldozati hely volt, amelyet a forrásvíznek tulajdonított gyógyító erő miatt a kereszténység felvétele után is látogattak. A középkorban búcsújáró hely volt, a török hódoltság után hanyatlásnak indult. A ciszterci rendnek nagy szerepe volt a középkorban a korabeli modern technika és a gótikus építészeti stílus elterjesztésében. A templom mellett található az egykori monostor alapjai. A romok között nagyon jól kivehető az egykori épület, a kerengőfolyósó, a sekrestye, a hálótermek. Érdekessége az egyik teremben található forrás, amit már a középkor óta nem használnak. A forrást beépítették az épületbe, és téglából épült csatornán át vezették a kútházba. Tehát nem is három, hanem négy forrás van itt. 
A Béli-medence fölé magasodó fehér „szent-hegyról” páratlan panoráma tárul elénk, messze ellátni, nem csak térben, időben is. Tiszta időben a Tátrát, és a Tiszát is látni innen. Most pára volt. A Mátra is csak sejtelmesen sejlett fel. Gyerekkoromban gyakran ködbe burkolva, felhőbe bújva láttam a fehér hegyet. A hegyet évtizedekig bontották, a cementgyártás alapanyagát, a mészkövet nyerték belőle. A művelés megszűnt, holdbéli tájat adott a környéknek. 
Állítólag 7 millió köbméter hiányzik a hegyből.
Alattunk egy falu, amelynek leghíresebb, leghírhedtebb szülötte Vidróczki Marci. Az1848-49-es szabadságharc leverése után teltek meg az erdős vidékek bujdosókkal. Közismerten a Mátrában tartózkodott, de sokszor adott menedéket szülőföldje, a Bükk is. Ő állítólag szerelmi bánat miatt lett betyár, nem adták hozzá a szeretett lányt. A szegények pártfogója volt, a gazdagokat büntette. Az a hír terjedt el róla, hogy golyó nem fogott rajta, a monda szerint szeretője árulta el. Fejfája itt a közelemben lévő nem működő temetőben áll.
Thurzó Ferenc, a szomszédos Lietava megözvegyült ura elnyerte Hricsó ugyancsak özvegy úrnőjének kegyét. Az idősebb várúrnő házasság helyet fiává fogadta Thurzót. A férfi ezt nem akarta tudomásul venni, tömlöcbe vetette jótevőjét. Másnap azt tette hírré, hogy az úrnőn dühöngő őrület lett úrrá, és gyógyulásáig zárt helyen kell őrizni. A nő tehetetlenségében megátkozta a várat, ettől kezdve szellemek lepték el, a várlakókon pedig a félelem lett úrrá. Egyszer egy szerzetes jelent meg a kapu előtt, és mindenki füle hallatára Thurzó fejére olvasta bűneit. Az igaz szavakért kidobták a várból. A szerzetes azonban nap, mint nap visszajárt, hogy elmondja az úr gaztettét. Ekkor a Csonttoronyba záratta, ahol éhen halt. Szörnyű éhhalála után a kapu előtti egyik szikla fenyegető baráttá alakult. Hiába zúzatta szét, másnap még fenyegetőbben állt ott. Végül az özvegy szabadon engedését rendelte el. Ezzel azonban már elkésett, a vár úrnője már nem élt. A falakról csodás a kilátás a Vág völgyére. A romokat ugyan már benőtték a bokrok, de kivehető a várudvar körül a lakótorony és a palota maradványa. 