Salgótól alig egy órányi járásra fekszik ez az éppen az országhatáron álló gyönyörű vár. Erre a vidékre is a trianoni országhatár átokkal felérő gazdasági, kúlturális bajt hozott. Ostobán, a megtorlás szándékával bosszútól vezérelve vittek itt véghez országcsonkítást. A településhálózatot, amik ösidők óta fejlődtek szervesen, megbontották, utakat, vasutakat, a mindennapi élet tereit elmetszették. Amikor ottjártunk, még drót jelezte az országhatárt. Túrista úton közelítettük meg az erődöt, de a túristautat úgy vonták meg, hogy a vár a falu szélső utcájának a végéből, már külföldre esik. Csak nagy kerülővel, vagy a sorompón átjutva közelíthető meg. Nem kerültünk. Azt beszélték, hogy amikor Salgón a török volt az úr, innen lőtték Salgót a magyarok, egy töröknek, aki éppen falatozott, a kanalat is kilőtték a kezéből. A törökök el is inaltak onnan ezután. Neve a környező sombokrokra utal, amik sűrűn benőtték a hozzá vezető utat.
A vár leghíresebb ostromlója Balassi Bálint. Ugyan nem karddal, hanem tollal. Itt lakott ugyanis múzsája, a temesvári hős Losonczy István özvegye Anna, akihez talán a legszebb magyar szerelmes „Júlia” versek íródtak.
A vár vulkáni kúpon épült. A hozzá vezető ösvény elhalad egy nagyon látványos lávafolyás mellett. A köveken szalamandrák sütkéreznek.
A vár viszonylag kicsi, háromszögű. Az erődítmény szabálytalan alaprajzú, kör alakú védőtornyokkal.
