Egy özvegyasszony kicsi fia elkavarodott a viharban. Kétségbeesett keresésében a vár fala kettényílt előtte. A sötét hasadékban egyre kicsi fia nevét kiabálta, mindhiába. A hasadék végén csillogó drágakövekbe botlott.
Elvakította a sok kincs, megfeledkezve Jankoról is. Futott kifelé kosarakért, de amint visszatért, a hasadék is eltűnt. Sírva verte öklével a sziklákat, kicsi fiát kérte vissza. Hét héttel később egy titokzatos öregember tanácsolta, egy évre rá, hogy megnyílt előtte a szikla, legyen ugyanitt, kiáltson hármat, és újra megnyílik a fal. A lépcső végén meglátja a fiát, és választhat közte, és a kincs között...
A valószínűtlenül meredek sziklafalon álló várba egy sziklába vágott folyosón juthatunk be. A lakótorony romjai lenyűgözőek. A legmagasabb ponthoz vaslétrán mászhatunk föl. A vár védelméről a természet alkotta meredek szakadék gondoskodott. Ideális rablólovagvár volt. A kilátásért megéri felkapaszkodni a sziklába vájt keskeny nyolcvan lépcsőfokon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
meridián 2011.10.12. 09:22:24