Ahol a szél zúg és a nap nevet

A vár maradványai a 460 méter magas Várbérc déli oldalán  találhatók. A 13. században építették, Aba Samu várának is nevezik. A téglalap alakú várat 8-10 méter széles sáncárok vette körül. Megközelíteni felvonóhídon keresztül lehetett. A vár falrészletei ma is több méter magasságban, hosszban láthatók. Könnyen magunk elé tudjuk képzelni a hajdani lakó és őrtornyot, a palotaszárnyat, sőt még a viszonylag kicsi várudvart is. A vár vízellátását az alatta  200 méteres mélységben folyó várpatakon  épített vártó biztosította. A vizet a patakon képzett tóból siklópályán, kötélen mozgatott edényekben, csigasor-szerkezettel húzhatták fel. A tónak és siklónak a nyomai ma is kivehetők a vár völgyén és a várhegy oldalán. Mivel a várnak hadászati jelentősége nem volt, szinte főúri „week-end háznak” számított. A közeli mátrai bércek bővelkedtek vadakban, a főúri szórakozást könnyen megoldották. A vártól gyönyörű kilátás nyílik az egész környékre, a Kékes csúcsa csupán karnyújtásnyira van tőlünk. Hanyatt fekve a várfalon hallgatjuk a csend zajait. A völgyben csörgedező patakot, a gyík motozását a fűben. Elem nélkül a fényképező nem működik. Hmmm… Nem is szólt, hogy kivette…a csendet a telefon töri meg….felek ügyeket intéznek…én meg balgán nem állítottam csendesre…a 13. századi várfalakról intéztem a 21. század „urainak” ügyeit…

A hagyomány szerint a kikötőbe érkező hajók a sziget helyén mindig egy követ dobtak a vízbe, hogy a tenger isteneit kiengeszteljék. Hosszú idő alatt a sok kőből keletkezett a sziget.

A legenda szerint 1452. július 22.-én a perasti halászok a kikötő előtti sziklazátonyon egy ikont találtak, amely a karján Jézust ábrázoló Szűz!? Máriát ábrázolja. A képet bevitték a városba, de az eltűnt. Visszavitték, ám megint eltűnt. Ez a jelenet még egyszer megismétlődött. A perastiak égi jelnek vélték, hogy a szirten építsenek templomot.

A szigeten a Benedek-rendi kolostor ma is működik. Alapjai a 13. századból származnak. Többször földrengés, ellenség rombolta le. 1914-ben építették újjá. Belsejében perasti nemesek és hajóskapitányok emléktábláit őrzik, belevésve a címerüket is. Több ízben erődként is igénybe vették. A pápa kitagadása miatt nem tarthattak benne többé misét, ezért a közelében újat építettek. Kövel megrakott török és kalózhajókat süllyesztettek el, és a zátony körül a tengert kis szigetté feltöltötték, hogy az új templom elférjen rajta. A templom ünnepén az öböl településeiről felvirágzott és kövekkel megrakott bárkák érkeznek, amit a tengerbe dobálnak. Ilyenkor az ikont is beviszik télire Perastba. A cédrusok különös hangulatot adnak ennek a meseszigetnek.

 Sousse-t a Sahel gyöngyének is nevezik. Nem véletlenül. Hihetetlen harmóniában van itt a múlt és a jelen. És a jövő. Amibe remélhetőleg a nyugati civilizáció nem tapos bele otrombán. Próbálkozások voltak. Próbálják ráerőltetni egy ősi kultúrára, vallásra a kereszténységet. Karácsonyi díszbe öltözetet pálmafák, Santa Claus tevén.

Észak-Afrika egyik legősibb városa, főniciai tengerészek alapították az ie.-i 9. században. Hannibál itt készült fel Scipio ellen. A történelem folyamán folyamatosan a viszályzónák központja volt, többször földig rombolták, de mindig ujjá tudott épülni. A vallási nézetek is sokszor váltották egymást

A város legértékesebb látnivalói a Medinában találhatók, ami óvárost jelent. Itt is a leglátványosabb a Nagymecset. 851-ben alapította az éppen akkor uralkodó emír. Érdekessége, hogy minaret nem tartozik hozzá, ehelyett a fal tetején lévő pavilonból hívták imára a hívőket. A hitetlenek az előudvarba még beléphettek, de onnan tovább egy lépést sem tehettek.

A legenda szerint, amikor Mohamed Jeruzsálemből az égbe emelkedett, hogy megnézze az öröklét kertjeit, napi ötven imát parancsolt népére. A próféta ezt elpanaszolta Mózesnek, aki visszaküldte, mert ennyit nem bír el a nép, és huszonötre csökkentette. A zsidók prófétája ezt is sokallta. Ezután Allah ajánlattal állt elő. Ötvennel kezdtük, tegyük hát ötre, de többé nem változtat a szaván. Így maradt a mai napig az öt ima. Ezt a napi öt imára hívást, amit a minaretből a müezzin énekelt minden alkalommal varázslatosan éltük át. Reggel ere a hívó szóra ébredni ismételhetetlen. Egyszer még váratlanul a sors megajándékozott ilyen ébresztővel.

A mecsettel szemben van a ribat. Ez egy vallásos funkciójú, kardforgató férfiak őrhelyeként szolgáló erőd volt. A hit harcosai éltek itt, szigorú katonai fegyelemben innen vezették hitbéli harcaikat, akár Marokkóig. A ribat zarándokhely is volt, s falai befogadták a szenvedő és oltalmat kereső menekülteket. Csak ebben az esetben léphette át nő a küszöbét. Lényegében a keresztény kolostorok szerepével azonosítható. A tornyából kémlelték a tengerpartot, mikor jelenik meg az ellenség. Ezek a ribatok jelző kapcsolatban álltak egymással. Az őrtoronyból a panoráma lenyűgöző, de szemünket mégis a tiltott világ érdekelte, beláthattunk a  mecset udvarába. Az udvara galériás, a cellák ablaktalanok itt laktak a lovagszerzetesek. Itt található Afrika legrégibb imaterme is. A medina fölé magasodik a kasbah, ami a várost védő erőd volt. A város híres mozaikjáról, aminek egyik leghíresebb felirata: „ His inclusus vitam perdit” Aki itt reked, életét veszti.

A város igazi ezeregyéjszakai varázsát adja a piac. Elképesztően nagy a nyüzsgés, Ez valójában zsibvásár, állat és zöldségpiac is egyben. A hangzavar óriási, nagyban megy az alku, ami nekünk nagyon idegen, de muszáj részt venni benne. Az árusok sértésnek veszik, ha nem állunk alkuba velük.

.