Kadmosz, Agenor főniciai király fia, Theba alapítója öregkorában úgy döntött, hogy feleségével, Harmoniával, a szépség és szerelem istennőjének, Afroditének lányával együtt elhagyja a gazdag Thebát, és vándorútra indulnak. Eljutottak az Adriai-tenger déli részére, és nagyon beleszerettek a szép fekvésű sziklába. A helyet Butoának nevezték el. Bár Kadmosz már idős volt, a környék törzseivel legyőzte az illíreket, majd a görög városállamok ellen indított hadat.
A város jelképe egy kecses, balettozó nő alakját ábrázoló szobor. A szájhagyomány szerint egy cápatámadásnak állít emléket.
A citadella közvetlenül a tengerből kinövő erődítmény, alapjait még a görög városlakók fektették le.
Természetesen az uszodaturizmusból sem maradtunk ki. A gyerekeknek éppen kétkapus edzést tartottak a tengerben kialakított uszodában. Akkor még nem gondoltuk, hogy a LEN kupában vérre menő mérkőzést játszunk a Budvával a döntőbe jutásért.
Dömös már az Árpád-házi királyinknak is kedvenc üdülőhelye volt. A 11. században királyi kastélyt építtettek itt. I. Béla ide hívta össze az ország főembereit, ahol az összedőlt trón alatt lelte halálát. Álmos herceg merényletet tervezett Kálmán ellen, aki a Margit tiszteletére épített monostor felszentelésére érkezett ide. Ezért megvakíttatta öccsével, Bélával együtt. Amíg kibeszéltük a középkor itt történő véres eseményeit, elértük a Rám-szakadékot. A szelíd Pilis félelmetes víz alkotta szurdoka, a szétrepedt sziklával, vízeséssel szép, izgalmas látványosság…de…jobb a marketingje egy sokkal vadromantikusabb mátrai szurdokkal szemben. Elképesztő volt a koca turisták látványa. Akik kis papucsban, szandálban, tetézve magas sarokkal, szitkozódva a köveket, vizeket próbálták végigvonszolni magukat a szakadékon. Ahol ők lihegve, lábremegve, a láncokba kapaszkodva jutottak följebb, mi merészségünkkel kacérkodva másztunk fel. Innen már csak egy ugrás volt a Dobogó-kő 700 méteres csúcsa. Jó. Nincs 700 m. 26 cm hiányzik. Örömmel vettük a csúcson a szokásos csúcscsokit majszolva birtokba a háromszögelési pontot. Geodéziai alappontoknál mindig eszünkbe jut a film, az angolról, aki dombra ment fel, és hegyről jött le. Pazar kilátás nyílt a Pilisre, Börzsönyre, a Duna-szorosra. Talán Selmecbányáig is elláttunk. Alattunk szinte láthatatlanul húzódott a szakadék vonala. Pilisszentlélekre már nem mentünk el, de gondoltunk Kun Lászlóra és feleségére, akiket a főurak a kolostorban tartottak fogva összezárva abban a reményben, hogy utód születik. Reményük nem vált valóra…
Erdélyben több helyen is találkozhatunk az ezeréves határt jelző határkövekkel, de Gyimesbükk az egyik zarándokhellyé vált. A történelmi Magyarország egykori határát jelző határátkelő helyet, az egykori vámházat néztük meg. Az épület felújítva, kis kiállítás láthattunk benne. 
A vámház mellet meredek lépcsősor vezet az egykori Rákóczi várba. A várromból szemetkápráztató a panoráma a gyimesi havasokra. A csúcson eldúdoltuk a székely himnuszt. Hmmm...
A Verige-szoros túlsó partjára a kompon jutunk át Tivat felé. Itt összeszűkül az öböl, csupán 350 méter széles. A komp 5 perc alatt ér át. Úszva 3 perc körül a túlsó parton lenne. De Ő is kompozik velünk inkább. A középkorban a kalózok támadása ellen a két part között vasláncokat (verige) feszítettek ki, innen ered a neve. Ez alatt az öt perc alatt megjelenik előttem egy több évtizedes fénykép. Egy kétéves rosszcsont kislány áll a Tiszánál a kompon. A babáját lezserül, nyakánál átkarolva, hóna alá csapja. Sokáig ez a fénykép volt az iwiw-en a profilképem. Ma kerestem. Nem találom. Sem a fényképet, sem a digitalizált változatát. Több évtized után újra elmentem a tiszai komphoz. Ott állok a révnél, keresem a múltamat, az emlékeimet. Nem találom. Hiába következett a Kárpátia cd-n a Hazám, hazám, amikor megérkeztünk. Ott nem jutottam révbe. Az nem a hazám volt…
Salgóban Kompolthy Péter élt két fiával. A szemeiben is indulatos Jóbbal, és a szelíd Dáviddal. Egyik nap átmentek Gedővárba, a szomszédba Gedő Simonhoz, és szépséges feleségéhez Perennához. A vendéglátást hatalmas csetepaté követte, dulakodás keletkezett, minek következtében Jób szíven szúrta a vendéglátó Simont. Perenna velőtrázó sikollyal ájulva hanyatlott férje holttestére. Dávid karjába vette, és magával vitte Salgó várába. A gyönyörű szőke nő hervadt, mint a virág a fogságban. A két fiú szinte ölre ment, ki vegye feleségül a szomorú özvegyet. Az apa úgy döntött, az ő hitvese lesz, úgyis régóta fájt már rá a foga. Perenna órák hosszat zokogva fohászkodott, minden áldozatra kész volt, csak ne legyen Kompolthy Péteré. 
Salgótól alig egy órányi járásra fekszik ez az éppen az országhatáron álló gyönyörű vár. Erre a vidékre is a trianoni országhatár átokkal felérő gazdasági, kúlturális bajt hozott. Ostobán, a megtorlás szándékával bosszútól vezérelve vittek itt véghez országcsonkítást. A településhálózatot, amik ösidők óta fejlődtek szervesen, megbontották, utakat, vasutakat, a mindennapi élet tereit elmetszették. Amikor ottjártunk, még drót jelezte az országhatárt. Túrista úton közelítettük meg az erődöt, de a túristautat úgy vonták meg, hogy a vár a falu szélső utcájának a végéből, már külföldre esik. Csak nagy kerülővel, vagy a sorompón átjutva közelíthető meg. Nem kerültünk. Azt beszélték, hogy amikor Salgón a török volt az úr, innen lőtték Salgót a magyarok, egy töröknek, aki éppen falatozott, a kanalat is kilőtték a kezéből. A törökök el is inaltak onnan ezután. Neve a környező sombokrokra utal, amik sűrűn benőtték a hozzá vezető utat. 
A vár vulkáni kúpon épült. A hozzá vezető ösvény elhalad egy nagyon látványos lávafolyás mellett. A köveken szalamandrák sütkéreznek.
A kellemesen különleges hangulatú belvárosban igazán szép látnivaló a középkori városfal és városkapuk. Az egyetlen teljesen épségben maradt kapu a Flórián-kapu. A kapu közelében a középkori városfalak és több bástya is látható a 14. századból. A gótikus kerek Barbakán a legnagyobb ilyen típusú erődítmény Európában. 
A legnevesebb hallgatója Kopernikusz volt, akinek személyes tárgyai műszerei láthatók. Nagy családi szakmai érdeklődésünk volt a földgömb, az Arany Globusz iránt, ami elsőként ábrázolta az Újvilágot. Családi térképészünk meghatódott a meglepetéstől.
Girbegurba, fallal körülvett utcácskák alkotta 12. századi városka. A várost rómaiak alapították, Vila Vella néven. Elbűvölő házakból álló labirintus, az ablakokban virító muskátlikkal. Időutazásnak tűnt bolyongani a városkában. Látnivalója a kis múzeuma, ami felbecsülhetetlen Chagall képeket rejt.
Szerette megörökíteni a vad partot. 
1644-ben történt Murány várában egy kalandos história, amikor Széchy Mária Wesselényi Ferenc kezére játszotta a várat, a vár kapitánya pedig megnyerte feleségnek a vár asszonyát. 
Pici parányi hegyi falucska a szerb-bosnyák határon. Utolsó pihenő a vágyak, a híd előtt. Ahová el kell jutnom, anélkül nem halhatok meg. Majdnem sikerült. Kacskaringós keskeny hegyi szerpentines út vezet az átkozott hidamhoz. Őrült forgalommal. Hajszálon múlt, hogy nem zuhantunk a korlátok nélküli szakadékba. De Dumbo észnél volt. Vigyáz ránk. Megállunk a skanzen falunál. Ki se bír szállni, remeg a lába, így csak ketten fedezzük fel a mesét. A falu látványos zsindelyes házacskái között egy ortodox kolostor is megtalálható. 
Ritka maradandó látvány. A szokásos elhagyhatatlan kávézás közben bögdös. Nézd, ki van ott!…Gondolod, ha otthon se ismerek fel senkit, itt ismerős vagyok???? Mindenesetre szemmegakasztó látvány volt a leendő európabajnok.
méteres szintkülönbséget. Maga a vasút Visegradig megy, amit Andric tett világhírűvé Nobel-díjat érdemlően. A történetből pedig még hiányoznak lapok…pillantások találkozása a hídon, hogy majd újra rápillanthass, és rohanj a végzet felé…Mokra Gorat Kusturica segítségével próbálják idegenforgalmilag fejleszteni. Itt forgatta az Élet egy csoda című filmjét…Remélem, nem viszik túlzásba a fejlesztést, és nem veszti báját a falucska.
Mivel Krakkóban nem találtunk szállodát, visszamentünk Wieliczkába. Nem ez volt az elképzelés, ebben a porfészekben eltölteni az éjszakákat, ahelyett, hogy a Krakkói éjszakába vetettük volna magunkat. A főtéren ugyan volt valami többnapos szabadtéri buli, azért kicsit feledtette a sörözés a krakkói varázsesték lehetőségét. Nem mindennapi élmény volt a fülünknek a lengyel rock. Igaz ugyan, hogy a városka legfőbb nevezetessége a Világörökség része, tervezett látnivaló is volt, de mégis... Kifogtunk egy harsogó pattogó vezetőt. Férfinak is ijesztő lett volna az a bajszos nő. Harsogtak, peregtek a nyelve között az ékes lengyel szavak, a szó szoros értelmében véve lehet, hogy nyugalmazott bányarémként járt vissza csoportokkal. Sajnos csak az anyanyelvükön tudtuk akkor meghallgatni a tájékoztatót, némi orosz passzív nyelvtudásemlékből pár szó tudatalattiból előjött. De csak nekem. Bosszantott, hogy amnéziája van az orosszal kapcsolatban. Bár meglepő volt, hogy a lengyelek sokkal nagyobb angol és német nyelvtudással rendelkeznek, bárhol el lehetett boldogulni, nem úgy, mint nálunk. Még szerencse, hogy mindig alaposan készülök a nyaralásra, így tudtuk, hogy mit látunk.
Szarajevó a szép török kori hidak városa is. Tizenegy híd szeli át a Miljackát. Ezek közül a legismertebb a Latin-híd, amely Princip hídként is ismert. A 16. században építették, ez a híd kötötte össze a török negyedet, a Beglukot a keresztény negyeddel, a Latinlukkal. Innen is ered a Latin-híd elnevezés. Gavrilo Princip itt lőtte le, a híd török hídfőjénél 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és várandós feleségét, Zsófiát. A merénylet egyenes útként vezetett az első világháború kirobbanásához, és talán kicsit hozzám. Itt kezdődtek a véletlenek. A hercegi pár az impozáns Boszna Hotelből tartott a katonai díszszemle színhelyére. A szálloda arra jártunkkor zárva, omladozó, igencsak felújításra szorul. Akkor káprázatos keleti pompával rendezték be. 
Az egyik legismertebb spanyol zarándokhely egy legendákkal és misztikummal körbe lengett csipkés hegyen. A hegy recés fogak látványként emelkedik ki a sík vidékből. A hegy napfelkeltekor misztikus, amikor lassan felszáll a ködtakaró. Ezer éve remeték lakták, kunyhókban és barlangokban. A rege szerint maga Szent Péter is meglátogatta, és egy ikont hagyott a Szent Szűzről az egyik barlangban. A látnivalója a sziklába vésett kolostor, amit egyik irányból a szél ölel, a másikból a sziklák. Napóleon seregei elűzték a remetéket, a kolostort kiürítették, lerombolták. 
A 19. században építették újjá, Gaudit pedig megihlették a bizarr sziklaoszlopok, és megörökítette a Sagrada Famila homlokzatán. A múlt században lecsökkent az itt élő szerzetesek száma, 25-öt megöltek a polgárháborúban. Jelenleg csupán 80 körülire tehető a számuk. Híres a fiúkórusa, az Escolonia, ami 50 tehetséges szépen éneklő fiúból áll. A 14. századtól folyamatosan létezik. A kolostor fő attrakciója, és a zarándoklat célpontja egy kis fekete madonna szobor, a La Moreneta. A 8. századi mór támadás során eltűnt, és csak több mint száz év múlva került elő. Bazilikát építettek számára, amelyben hosszú sorok hömpölyögnek, mert csodatévő hatalommal ruházták fel. Rám ezek átokkal hatnak. 