Ahol a szél zúg és a nap nevet

Loket egy igencsak festői cseh városka. Főtere nagyon bájos gótikus és reneszánsz házaival.

Festői látvány az Ohre folyó kanyarulatában magasodó 13. századból származó vára. Sokáig börtönnek használták. A vár érdekessége még, hogy kedvenc James Bond filmünk egyik jelenetének színhelyét véltük felfedezni. Amikor másodszorra láttuk a filmet, egyszerre kiáltottunk fel, hiszen ez a varázslatos Loket vára. A Casino Royal fő színhelye egyébként is szívemcsücske hely, Montenegró, a kotori-öböl. Nem beszélve a Bond lányról…:DD

Platamonas  nevét  a  platánfáról kapta, várát a bizánci időkben építették a Thesszaloniki-Athén útvonal ellenőrzésére. Sokszög alakú védőfalaiból 8 bástya emelkedik ki. A fellegvár az erőd délnyugati oldalán található. Belső falairól gyönyörű kilátás minden irányba, a vár alatt elterülő homokos partú halászfalura, és a végtelen kék tengerre. Mögöttünk az Olümposz magasodik, az Istenek szigorú, néha érzelmes tekintetével. A vár udvarán kemence és kápolnamaradványok láthatók eredeti festéssel. A pörgős Nei Pori és Paralia helyett választottuk ezt a kellemes kis halászfalut az Olimposz tövében, a vár árnyékában. A szálloda tengerpartja idillien árnyas a pálmák alatti koktélozásra, frappézásra. Megpróbáltuk megélni minden megfoghatatlan pillanatát. Úsztunk a hullámokban, kagylót, tengeri csillagot, sünt gyűjtöttünk.  Szandált kezünkbe lóbálva sétáltunk a homokban a csillagok, a szivárvány alatt. Mégis volt, aki végigaludta a pálmák alatt a nappalokat és éjszakákat…..neki ezt jelentette...

A város főteréről lankás emelkedőn érünk el a királyi várig. Bejárat borostyánnal sűrűn befuttatva. A kastély egy visztula parti 228 méteres mészkőtömbön áll. Több mint 500 évig a 11.-16. században itt éltek a lengyel királyok. Az épületegyüttes hatalmas, itt található maga a kastély, a királyi székesegyház, a kincs és fegyvertár. Legrégebbi részei a 10. századból maradtak fenn. Az épületegyüttes így mai szemmel nézve már igencsak eklektikusra sikerült, megtalálható itt a román, gótika, reneszánsz, barokk, szinte valamennyi stílus elemei. Egy mondás szerint: „Itt minden kő hazánkra emlékeztet, ezért aki ide belép, Lengyelország részévé válik.” A kastély négy szárnya egy gyönyörű árkádos reneszánsz udvart ölel körbe. Az egyik legszebb reneszánsz épület Európában. Firenzei mesterek építették a 16. században. A kincsek közül ugyan megmaradt elég sok, nagy részét Kanadába menekítették a második világháborúban. Még így is gazdagságot láthattunk a királyi lakosztályokban. Hatalmas szőnyeggyűjteménnyel rendelkezett Zsigmond Ágost király. A 360 darabos goblein kollekciójából ma már csak 136 látható, amik így is tüneményesek. A kincstárban láthattuk a koronázási ékszereket, többek között azt az érdekes fűrészfogas kardot, amit a koronázások alkalmával használtak. A székesegyház gótikus, kapujánál egy őskori angyal csüng, évszázados babona szerint amíg ott van, nem eshet bántódása a katedrálisnak. Leglátványosabb része a reneszánsz Zsigmond kápolna, aranyozott kupola magasodik fölé. A Szent  Kereszt kápolna frskói bizánci és rutén stílusjegyei különleges látvány. A katedrálist koronázási és temetkezési helyül használták a lengyel uralkodók. A királyi síremlékek is nagyon változatosak, a szerénytől a túlcicomázottig, mindenfélét találtunk a kripta csendes útvesztőjében. Az uralkodókon kívül itt helyezték végső nyugalomra többek között Adam Mieczkieviczet is, de természetes sok magyar vonatkozású sírra is leltünk. Többek között Báthory István sírjára. De ez talán csak nekünk volt első látásra meglepő, hiszen lengyel király volt.

Valaha Magyarország leghíresebb aranybányavárosa volt. A kibányászott nemesfémből itt verték a pénzt is. A szépen csengő körmöci arany egész Európában megbecsült pénznek számított több mint fél évezreden keresztül. Károly Róbert szabad királyi jogot adott a városnak, amely egyedülállóan verte a dukátot a királyi kincstár számára. Itt állították fel elsőként a királyi bányakamarát, vezetője a bányagróf lett. Ekkor szerezték meg a dúsgazdag Thurzók, Fuggerek a kincstártól a kitermelés jogát. A 15. századból származik a települést körbe kerítő 12 méter magas kőből rakott városfal, amit kilenc torony és bástya erősített. A Vöröstoronyban lakott a hóhér, itt folytak a kínvallatások. A huszita háborúk során Griskától kértek segítséget az egri püspök, Rozgonyi Simon ellen, aki ostrom alá vette a várost. A város legmagasabb pontján áll az erődvár. A városnak festői teraszos fekvése van a Beszterce és a Körmöc folyócskák között. A főtér egységes gótikus polgárházai nagyon szépek, mint egy mesebeli városka, ma már, mintha egy középkorban játszódó filmnek a díszlete lenne. Az egyik házban lakott Mária királyné, II. Lajos felesége. Több házból lépcső vezet le a tárnákhoz. A múlt századra már annyira aláásták a várost, hogy sok házat le kellett bontani, megelőzvén a beomlást. Ma is látható a még mindig működő pénzverde. A főtérről fedett lépcső vezet a várba. Pici vár, de hiszen csak a belvárost kellett megvédeni. De azt minden erővel. Már nem hallani itt magyar szót. Németet is alig. „ A német bányászcsaládok rendre kihaltak,  helyüket a határszéli vármegyékből ideözönlő tótság foglalta el.” Olvashatjuk a múlt-múlt század eleji leírásban. Akkor még nem tudhatták, amit mi most már igen. A több évszázados felvidéki bányászkodás főszereplőit, a bölcs királyaink által behívott németeket a huszadik századi forgószél 1945-ben örökre elsodorta.

A városhoz kapcsolódó reggeli kávé sose feledteti az éjszakát. A túránk során vágytunk egy kis vadromantikára, egy kis sátrazásra. Ki is néztünk egy kempinget. Mire odaértünk rájöttünk, hogy a kemping már a múlté, csak a helye látszott még. Egye fene! Akkor legyen vadkemping a zúgó hegyi folyócska partján. A sátrazás külön élmény. Főleg két elméleti, nem gyakorlatias fiút koordinálni a sátorállításban.:D A hegyi levegőt a fenyők zizegtették. Kísérteties éjszaka volt.

Szent Lászlónak nagy a kultusza Székelyföldön. Katonáival többször megfordult Erdélyben, többször itt ütközött meg a kelet felől támadó betörő törzsekkel, kunokkal, besenyőkkel. Erdélyi jelenlétét, itt véghezvitt csodáit legendák őrzik.

Az egyik vesztes csata után a kunok üldözőbe vették László csapatait, Isten azonban a magyarok megsegítésére sietett. Hasonlóan, mint a bibliai Vörös-tenger kettéválása, a király alatt lévő szikla kettéhasadt. Szent László még éppen át tudott ugrani a szikla túloldalára, a kunok viszont belezuhantak a szakadékba, és mind egy szálig odavesztek. Így alakult ki a tordai hasadék, a néphit szerint az egyik sziklában még most is látható Szent László lovának patkónyoma.

Másik alkalommal Szent László katonái nagyon megszomjaztak, a környéken nem volt ivóvíz. Isten ismét megsegítette a királyt, lovának nyomában forrás fakadt. Ma ezt szent László forrásnak nevezik a hasadék közelében. icsokat Szent László pénzének nevezik az itt élő emberek. Amikor Szent László üldözte a kunokat, ravaszul aranypénzeket dobáltak a hátuk mögé. A katonái ahelyett, hogy üldözték volna tovább az ellenséget, kezdték kapzsin összeszedegetni az aranyat. A király ismét Istenhez fordult segítségért, aki az aranyakat kaviccsá változtatta.

Azt a jelenetet több templom freskója is megörökíti a környéken, amikor a betörő kunokkal csatázik a herceg. Hosszan üldöz egy magyar lányt elrabló kun vitézt. Már úgy tűnt, a herceg nem éri utol a kun lovast, a lány lerántotta lováról elrablóját, így László kardjával legyőzte.

A hasadék Erdély egyik legszebb természeti látnivalója. A meredek sziklahasadék néhol 200 méter magasan emelkedik fölénk. A hasadék egy víz által kivájt barlang beszakadásával jött létre. A sziklafalban kisebb-nagyobb barlangok is találhatók, menedéket nyújtva a betyároknak, megközelíthetetlensége miatt.

Nagyon kellemes túra volt, ami bosszantott, vagy inkább örömmel töltött el, a társaságból csak mi ketten csináltuk végig a túrát, a többiek különböző távoknál feladták. Na persze aki ki is gondolta, hogy papucsban, esetleg magasabb sarkú szandálban túrázik…

A monda szerint IV. Károly fedezte fel ezeket a gyógyforrásokat, itt az Eger folyó völgyében. Igen, nemcsak a városunkon folyik át egy Eger patak, hanem a mi Eger patakunk forrásától több mint 900 km-rel északnyugatra, egy másik, hosszabb, 316 km-es ilyen nevű folyó.

IV. Károly szarvast űzött, a kecses állat a szikláról a mélybe vetette magát, s eltűnt a meleg víz párafelhőjében. Hogy ez így történt-e? Talán. De az biztos, hogy a császár itt gyógyíttatta egy közeli csatában szerzett sebeit. Az első fürdő bódék már a 16. században itt álltak. Elhíresült neve Karlsbad, de akárhogy ismerjük, biztos, hogy a világ egyik legismertebb gyógyfürdőhelye. Nagyon sok híres személy kúrálta itt magát. Többek között Arany János, Goethe, Chopin.

A 34 ásványt tartalmazó gyógyvizet 12 forrás szolgáltatja. Az ásványok olyan nagy mértékben koncentrálódnak a vízben, hogy a vízbe állított virág néhány óra  alatt megkövesedik. A források fölött kutakból kóstolhatjuk meg a vizet. Csőrös kerámia köcsögöt tartogatva sétál mindenki, várva, hogy hűljön a borzalmas ízű gyógyvíz. Lehet, hogy érdemesebb a város másik híres gyógyitalát is kipróbálni, versenyeztetni őket. A Becherovka titkos recept szerint készült évszázadokig, majdnem megegyezik a gyógynövények száma a víz ásványi anyagával. Fahéjjal, ánizzsal bolondítják, de ezt se könnyű szívvel mondanám jó ízűnek.

A folyó parján impozáns szállodák sorakoznak A Fehér Oroszlánban Metternich tartott konferenciát, a Thermal-gyógyszállodában a híres filmfesztivált rendezik.

Még a kettéosztott Berlinben jártam. A nagyon éles elméjű nép fantasztikus eszméjének hatására kettéosztott Berlinben. A nép hatására, amely szabadságnak hazudta a rögeszméjében a rabságot. Hatalmába kerítette, rákényszerítette téves ideológiáját több népre is. A körülmények kezükre játszottak. Lázadó tizenévesként el kellett fogadnunk, örülnünk, hogy ez milyen tökéletes. A kor építőjellegű mentalitásával összhangban dolgozni, építeni mentünk a nagy-nagy szocializmust, a megkeresett márkáinkból pedig egy nagy csavargást tettünk az ország keleti részében. Osztályunk nagy kalandja volt, lesz megint téma szeptemberben…Hogy Berlin fölött milyen az ég, az igazi ég, csak a tv-toronyból tudtuk meg. Berlin fölött akkor is egységes az ég. Hosszú sorban állás után jutottunk a csúcsra, innen nem tudták eltakarni előlünk a szerencsésebb földrajzi helyzetben, nyugatabbra fekvő városrészeket sem. Innen látható volt a híres Tiergarten, ami egykor erdős terület volt, a választófejedelmek vadászterülete. Több filmben is szerepel helyszínként, talán emlékeztetőül, mekkora károkat szenvedett. Maga a torony Berlin egyik jelképévé is vált. Talán ott kezdődött a mindenhol kávézni, kávéval, a kávé ízével emlékezni szokásom. Azokkal a kávékkal, azoknak az ízével, azokra a helyekre emlékezni. Minden városnak más ízű emléke marad. De hát emlékezetessé kellett tenni azt a sweet sixteen-t. Amíg körbeforgott a terasz szürcsöltük a kellemesnek nem mondható német hosszú kávét. A torony az egyik legismertebb téren magasodik 365 méter magasba. Az egykor Ökörpiacot Sándor cár látogatásának tiszteletére nevezték el Alexander Platznak. Amikor ott jártunk szocialista realista épületek, szökőkutak vették körbe, a végeláthatatlan tér monumentalitása volt lenyűgöző. Talán, azóta átépítették, rá se ismernék. A kiemelkedő látványos épület a Rotes Rathaus (Vörös városháza)-naná, hogy vörös!. Na de a színe, az csak a sors fintora. Amikor vörös téglából építették, nem tudhatták, hogy majd az itt uralkodó politikusok beállítottságának színét is aktualizálja. Berlin fő városháza volt. A 19. században épült, az olasz reneszánsz közintézmények mintájára. Tornya viszont francia katedrálisok tornyára emlékezetet. A homlokzaton körbefut az a dombormű, amit a helyiek kő krónikának neveznek, és a város jelentős eseményeit ábrázolja. A város kettéosztása után a nyugati városrészt Schöneberg városrész városházájából irányították, ahol Kennedy hírhedt „Ich bin ein Berliner.” mondata is elhangzott.