Ha már túrázás, utazás, elengedhetetlen kellék a térkép, ennek hiányában egy térképész. Ha a kettő együtt van, még mindig nem garantált a legoptimálisabb útvonal, és főleg annak megtalálása. Kötelező jelleggel zarándokútként kerestük fel a magassági szintezési alappontot. Ha már Székesfehérvár közelében található. Meg még néhányat az országban. Már utazva elsuhanva mellettük rákantattam. Ott is, ott is...
Nadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy. Ez egy vasráccsal körbevett obeliszk. Ebből mindjárt kettő is van, az egyik az Adria feletti szint, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja, amit a kornstadti-öböl 0 pontjához mértek be. Azóta is ez a pont szolgál Magyarország szintezési munkáinak alapjául. Azért telepítették ide, mert ez a terület, a Velencei-hegység a Kárpát medence legöregebb és legstabilabb képződménye, feltételezve, hogy a terület nincs mozgásban. Minden ország saját tengerének közép szintjét határozta meg viszonyító magasságul, amit a Felsőrendű szintezéssel telepítettek szét területükön és határozták meg tengerszint feletti magasságát. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország az Adriai-tenger középszintjét vette alapul, amit a trieszti kikötő mólóján mértek meg. Annak idején a Monarchiában hét ilyen alappontot létesítettek, egyik közülük ma Ukrajnában található Terebesfehérpatakon, ami Európa mértani közepe is. Az eredetileg bemért magasság 173,8 méter volt, amely azonban a feltételezéssel ellentétben mégiscsak mozgásban volt, néhány évtized alatt 32 mm-t emelkedett. A másik a Balti szint, a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is, nem kis kavarodást okozva, ugyanis a kettő között 63.5 cm magassági eltérés van. Mindkettő használatos ma is.
A falu templomában keresztelték meg Vörösmartyt.