A város főteréről lankás emelkedőn érünk el a királyi várig. Bejárat borostyánnal sűrűn befuttatva. A kastély egy visztula parti 228 méteres mészkőtömbön áll. Több mint 500 évig a 11.-16. században itt éltek a lengyel királyok. Az épületegyüttes hatalmas, itt található maga a kastély, a királyi székesegyház, a kincs és fegyvertár. Legrégebbi részei a 10. századból maradtak fenn. Az épületegyüttes így mai szemmel nézve már igencsak eklektikusra sikerült, megtalálható itt a román, gótika, reneszánsz, barokk, szinte valamennyi stílus elemei. Egy mondás szerint: „Itt minden kő hazánkra emlékeztet, ezért aki ide belép, Lengyelország részévé válik.” A kastély négy szárnya egy gyönyörű árkádos reneszánsz udvart ölel körbe. Az egyik legszebb reneszánsz épület Európában. Firenzei mesterek építették a 16. században. A kincsek közül ugyan megmaradt elég sok, nagy részét Kanadába menekítették a második világháborúban. Még így is gazdagságot láthattunk a királyi lakosztályokban. Hatalmas szőnyeggyűjteménnyel rendelkezett Zsigmond Ágost király. A 360 darabos goblein kollekciójából ma már csak 136 
látható, amik így is tüneményesek. A kincstárban láthattuk a koronázási ékszereket, többek között azt az érdekes fűrészfogas kardot, amit a koronázások alkalmával használtak. A székesegyház gótikus, kapujánál egy őskori angyal csüng, évszázados babona szerint amíg ott van, nem eshet bántódása a katedrálisnak. Leglátványosabb része a reneszánsz Zsigmond kápolna, aranyozott kupola magasodik fölé. A Szent Kereszt kápolna frskói bizánci és rutén stílusjegyei különleges látvány. A katedrálist koronázási és temetkezési helyül használták a lengyel uralkodók. A királyi síremlékek is nagyon változatosak, a szerénytől a túlcicomázottig, mindenfélét találtunk a kripta csendes útvesztőjében. Az uralkodókon kívül itt helyezték végső nyugalomra többek között Adam Mieczkieviczet is, de természetes sok magyar vonatkozású sírra is leltünk. Többek között Báthory István sírjára. De ez talán csak nekünk volt első látásra meglepő, hiszen lengyel király volt.
Valaha Magyarország leghíresebb aranybányavárosa volt. A kibányászott nemesfémből itt verték a pénzt is. A szépen csengő körmöci arany egész Európában megbecsült pénznek számított több mint fél évezreden keresztül. Károly Róbert szabad királyi jogot adott a városnak, amely egyedülállóan verte a dukátot a királyi kincstár számára. Itt állították fel elsőként a királyi bányakamarát, vezetője a bányagróf lett. Ekkor szerezték meg a dúsgazdag Thurzók, Fuggerek a kincstártól a kitermelés jogát. A 15. századból származik a települést körbe kerítő 12 méter magas kőből rakott városfal, amit kilenc torony és bástya erősített. A Vöröstoronyban lakott a hóhér, itt folytak a kínvallatások. A huszita háborúk során Griskától kértek segítséget az egri püspök, Rozgonyi Simon ellen, aki ostrom alá vette a várost. A város legmagasabb pontján áll az erődvár. 
A városnak festői teraszos fekvése van a Beszterce és a Körmöc folyócskák között. A főtér egységes gótikus polgárházai nagyon szépek, mint egy mesebeli városka, ma már, mintha egy középkorban játszódó filmnek a díszlete lenne. Az egyik házban lakott Mária királyné, II. Lajos felesége. Több házból lépcső vezet le a tárnákhoz. A múlt századra már annyira aláásták a várost, hogy sok házat le kellett bontani, megelőzvén a beomlást. Ma is látható a még mindig működő pénzverde. A főtérről fedett lépcső vezet a várba. Pici vár, de hiszen csak a belvárost kellett megvédeni. De azt minden erővel. Már nem hallani itt magyar szót. Németet is alig. 
A városhoz kapcsolódó reggeli kávé sose feledteti az éjszakát. A túránk során vágytunk egy kis vadromantikára, egy kis sátrazásra. Ki is néztünk egy kempinget. Mire odaértünk rájöttünk, hogy a kemping már a múlté, csak a helye látszott még. Egye fene! Akkor legyen vadkemping a zúgó hegyi folyócska partján. A sátrazás külön élmény. Főleg két elméleti, nem gyakorlatias fiút koordinálni a sátorállításban.:D A hegyi levegőt a fenyők zizegtették. Kísérteties éjszaka volt. 
Szent Lászlónak nagy a kultusza Székelyföldön. Katonáival többször megfordult Erdélyben, többször itt ütközött meg a kelet felől támadó betörő törzsekkel, kunokkal, besenyőkkel. Erdélyi jelenlétét, itt véghezvitt csodáit legendák őrzik. 
Azt a jelenetet több templom freskója is megörökíti a környéken, amikor a betörő kunokkal csatázik a herceg. Hosszan üldöz egy magyar lányt elrabló kun vitézt. Már úgy tűnt, a herceg nem éri utol a kun lovast, a lány lerántotta lováról elrablóját, így László kardjával legyőzte. 