A rege szerint Perényi Gábor volt a vár ura, amikor rabló had tört a várba. Zsófia úrnő a két fiával és a szolgálóval még el tudott menekülni a titkos alagúton keresztül, de az őket védő várúr elesett az egyenlőtlen küzdelemben. A segélyhadakkal csak az asszony és az egyik fiú, Tamás tért vissza. A másik fiú, János, és a szolga eltűnt. Évekkel később egy szarvasvadászaton az embereitől elkóborló Tamás, portyázó törökök fogságába esett, akik Sztambulba vitték. Ott a szultán elé vitték, elmondta neki, hogy béke idején ejtették fogságba. Elrablói megkapták a büntetésüket, de a padisah nem engedett abból az elhatározásából, hogy váltságdíjat kérjen érte. Addig Juszufra, a janicsárok agájára bízta. Tamás elmesélte neki a történetét, és kiderült, hogy Juszuf nem más, mit az ő régen fogságba esett, iszlám hitre áttért, fiatalon magas rangra jutott ikertestvére. A nyakukon függött medálba nevük volt vésve, így minden kétséget kizárva bebizonyosodott az igazság. A szultán elé járultak, kérve őt, mindkettőjüket bocsássa vissza hazájukba. A szultán eleget tett kérésüknek, míg a díszkardját is Jánosnak adta, pénzzel, és védőkísérettel is ellátta őket az útra. Odahaza megtört édesanyjuk várta őket, akinél az özvegy Csákyné vendégeskedett a két lányával. A szomorúan kezdődött történet kettős szerelmi házassággal végződött.
Egyik legszebb fekvésű várunk a Zemplén legkeletibb 552 méteres meredek hegy csúcsán. Csillagboltozatos várkápolnája ámulatba ejtő. A mohácsi csata után majd egy évig Perényi itt rejtegette a koronát. Gyönyörű romjai közül páratlan a panoráma az országos kéktúra keleti végpontjára, a Nagy-milicre a 895 méter magas vulkáni kúpra.