Az Unter den Linden Berlin egyik legmeghatározóbb utcája. Hajdanán a császári palotát kötötte össze a vadászkastélytól az erdőn át. Ez az egykori erdő ma a város legnagyobb parkja. A Tiergarten. Az utcát évszázadok alatt diófákkal és hársakkal ültették tele, innen ered a neve. 1653-ban ezeket kivágták, hogy kiszélesítsék az utat, majd kétszáz év múlva újraültették hársakkal. III. Frigyes császár ezen az úton haladt végig lova hátán a császárrá koronázási ceremóniájára. Miután a város az ország fővárosa lett, mindinkább a város gazdasági és politikai élet központjává vált. Sorra épültek itt a paloták, közintézmények. A II. világháború nem kímélte. Jelenleg hatalmas felújítások folynak, a palánkbarikádoktól és a darvaktól -na jó daruktól-jelenleg nem érezhető az az életérzés, amit érezni kellene itt. A kettéosztott városban a keleti részhez került, a nagy politikai, hadi felvonulások színtere volt. Az utca kellős közepén áll II. Frigyes császár majd hatméteres lovas szobra. Maga a szobor egy tizenhárom méteres talapzaton magasodik. A szobrot a világháború alatt befalazták, így sértetlen maradt. Az NDK-s időkben az egykori uralkodót a feudalizmus csökevényének tartották, így elszállították, csak 1980-ban került ide vissza.
Az Unter den Lindenről a Brandenburgi kapun át jutunk el az egykori Nyugat-Berlinbe, és az ott maradt hatalmas parkba.
Berlin talán a világ egyetlen városa, amelynek közepén egy hatalmas erdő található. Régen ez a terület már a városkapun túl terült el. Neve ellentétben a jelentésével, nem állatkert, arra utal inkább, hogy vadászatra váró állatvilág várta itt az uralkodókat. Bár a park egy része az állatkert, ami Zoologische Garten néven ismert. A park nagy része megsemmisült a világháborúban, így nagyon régi fákat nem találhatunk itt. Ami meg is maradt, azokat kivágták tűzifának. Az újra parkosítás 1949-ben történt. A parkban tavak, mezők, kávézók alkalmasak a pihenésre. Néha török családok ökörsütést is rendeznek a nagy pereputty részére itt. A park közepén magasodik a győzelmi oszlop, a Siegenssäule. Az oszlop tetején álló angyal, Victoria, a győzelem istennőjének szobra a poroszok győzelmét hirdeti az osztrákok, franciák, dánok fölött. Az aranyozott borítást háborús zsákmányból finanszírozták. A szobor 67 méter magas, eredetileg a Reichstag előtti téren állították fel. A Tiergarten számomra egyik legérdekesebb sétánya volt, ahol Európa különböző városainak egykori gázlámpája között sétálhattunk.
