Dinó őrület söpört végig. Akkor nálunk is. Nem volt kérdés, hogy irány Ipolytarnóc az ősmaradványok megtekintése. Egy nagyon színvonalas geológiai tanösvényen ismerhettük meg a múlt emlékeit. Amik sokkal régebbiek, mint az átlagos régi látnivalók. 23 millió évvel ezelőtt trópusi tenger hullámzott ezen a vidéken. Miután visszahúzódott, kanyargó folyam szelte át a szárazzá vált területet. Az ősfolyó partját pálmákkal dús dzsungel övezte. A trópusi esőerdő állatai szomjukat oltva hátrahagyták nekünk lábnyomaikat az iszapban. Láthattuk az ősvilági strand megannyi lábnyomát. Ősorrszarvú, ragadozók, madarak lábának nyomait, férgek csúszását. Érdekes volt, hogy az eső nyomai is tisztán láthatók, az esőcseppek megkövesedett nyomai, valamint egy orrszarvúbébi csúszása, és hullámfodrok is megfigyelhetők. 20 millió évvel ezelőtt vulkánkitörés rázta meg a tájat, forrón hömpölygő vulkáni anyag temette be a gigantikus méretű fákat. Az ősvilági Pompeii eltemetett kincsei cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok, ősállatok lábnyomai tárulnak fel. Számtalan levéllenyomat, megkövesedett fa kísérte utunkat. Talán legérdekesebb a kőhídként funkcionáló árkon átívelő óriásfenyő volt. A vulkánkitörés nyomaira a megpörkölődött maradványok emlékeztetnek. Az emlékek óvására is törekedtek. Védőépületben láthattuk az emlékek nagy részét. Feledhetetlen utazás volt az emberi ésszel fel nem fogható mértékű múltba.
